Bemutató: Egy ősi, spirituális hangszer replika – az „Eagle Bone” okarína

Eagle Bone okarína

Még tavaly nyáron vásároltam a Songbird Ocarina-tól egy Eagle Bone okarínát, de csak most jutottam oda, hogy megcsináljam róla a bemutatót. Ez egy olyan okarína, amely egy sas lábszárcsontjából készült, és az amerikai őslakos indiánok által készített sípot igyekszik feleleveníteni, mely egy pentaton hangolású, ősi, spirituális jelentőségű hangszer (volt?).  A peyote ceremóniáikon/vallási szertartásaikon ilyen Eagle Bone síppal idézték meg az őseik szellemét, hitük szerint a sas lábszárából készített síp hangját a szellemvilág lakói is hallják, így kapcsolatba tudtak lépni velük.

Hogy ez mennyire igaz, azt nem tudom, de az tény, hogy különleges hangzása van a hangszernek, annak ellenére, hogy ez nem csontból készült már, hanem kerámiából. A pentaton hangolásnak köszönhetően – mivel ez egy improvizatív játékra nagyszerűen alkalmas skála –  elég nehéz olyat játszani rajta, ami nem szól jól. (Kereszt lefogásokkal más hangok is előcsalhatók.) Elég szinte csak fel-le menni a skálán, és a muzsika máris repít minket egy ősi, spirituális hangulatba. A természet lágy ölén, egy sziklaszirten, vagy ilyesmi, külön élmény játszani rajta.

Jellemzés a kép alatt.

Fotó: songbirdocarina.com

Hangzás: Elég magas hangtartomány – talán nem véletlen, hogy még hasonlít is a sas vijjogására -, de nagyon szépen, tisztán szól.

Lyukak száma: 5 lyukú – felül 4 lyuk, alul 1.

Skála: A, C, D, E, G, A’ [audio:http://okarina.info/wp-content/uploads/2011/01/Eagle_Bone_scale.mp3|titles=Eagle_Bone_scale]

Példa: [audio:http://okarina.info/wp-content/uploads/2011/01/Eagle_Bone_sample.mp3|titles=Eagle_Bone_sample]

Levegőigény: Nagyon kevés levegőt igényel, szinte biztos, hogy hamarabb elfogy az ember véréből az oxigén, minthogy kiürülne a tüdeje.

Súly: Ilyen pici méréstartományú mérlegem nincs, de pille könnyű, ez a legkönnyűbb okarínám, szerintem max. 100g.

Méret: 144mm x 36mm x 20mm

Kényelem: Teljesen rendben van, a lyukak lefogása kényelmes.

Kinézet: Szép munka, tojáshéj színű, messziről tényleg csont kinézete van, szépen megmunkált darab.

Tartozék: Rákötözött/ragasztott bőrszíjjal érkezik, mellyel nyakba akasztható. Fogástábla és daloskönyv szándékosan nem jár hozzá, mert ahogy a Songbird oldalán olvasható: „In keeping with its native roots, a songbook is not included with this instrument. This flute is meant to be played from the heart, in pure improvisation.

Ár/Beszerzés: 30$ + szállításért rendeltem a Songbird Ocarina-tól.

Összegzés: 10/10. – Imádom!

Még ősszel készült egy videó is vele a Mecsekben, sajnos szeles volt az idő, úgyhogy néhol susogós lett. A videó hangja módosítatlan.

((okarina.info évösszegzés – 2010))

bizony...

Eljött hát a vég. Már legalábbis ami ezt a 2010-es évet illeti. Sokan úgy tartják, ilyenkor az embernek meg kell egy pillanatra állni, hogy visszatekintsen, számba vegye az év történéseit: milyen jó és rossz dolgok történtek, levonni a tanulságokat az élet leckéiből, majd belőni az irányt, hogy mégis merre kellene haladni jövőre. Na én ilyet sosem szoktam. De most olyan vicces kedvemben vagyok, hogy ezúttal kivételt teszek. Legalábbis ami az életem okarinás vonulatát illeti.

Fotó: Idea goFreeDigitalPhotos.net

Nézzük tehát nagyvonalakban, mi is történt idén:

  • Rögtön január elején a blog.hu-ról saját tárhelyre, saját domain alá költöztettem a blogot.
  • Hó közepén felbuzdulva az internet lehetőségein létrehoztam a Facebook oldalunkat is, az Agócs és az okarinát, melyen általam kedvelt okarinisták, gyakorlók Youtube videóit, eladó okarinákat, a blogom bejegyzéseit, és saját kreálmányaimat osztom meg leginkább szinte napi rendszerességgel.
  • Június 12-én kis előadást tartottam a Közösségi Marketing Nap II-n videóblogolás témában, ahol életemben először – mások és magam hosszas unszolásának eredményeképp rákényszerítettem magam, hogy élő emberek előtt megpróbáljak előadni egy dalt. Fontos tapasztalat volt, ezúton is köszönöm Váraljay Gabriel-nek, hogy rábeszélt!
  • Júliustól mobilon is böngészhető a blog.
  • Október 20-án – a mai napig nem tudni kinek köszönhetően – a Facebook letiltotta a fiókomat, és ezzel együtt az Facebook-os okarina fan klub-ot is, fals indokokra hivatkozván.
  • Felkerült a blogra az első cikk okarinakészítésről, bízom benne, hogy 2011-ben is olvasunk még Cinegétől hasonló hasznos dolgokat!
  • November 8-án – idén először – mi is beneveztünk egy nemzetközi amatőr okarina versenyre.
  • Szintén novemberben volt egy 3 fős okarinás találkozónk 2 sráccal, remélem jövőre tovább bővül a kör, s lassan kialakul egy kisebb közösség végre!
  • Még Karácsony előtt csodák csodája visszaszereztem a Facebook fiókomat minden darabkájával együtt.
  • És végül eljött idén is a Karácsony, karácsonyi videó nem lett, de hogy miért nem, azt is dalban mondom – akarom mondani fújom – el.
  • Jézuska hozott új kamerát, új mikrofont, úgyhogy már csak nekem kell még tovább fejlődni, hogy még jobb videókkal rukkolhassak elő nektek 2011-ben :)

Azért így visszatekintve, eseménydús év volt. És a fenti lista közel sem teljes! És hogy mik a terveim 2011-re? Azt hiszem ezt a kérdést sokkal egyszerűbben meg tudom válaszolni. Ennyi:

Csak így tovább, előre! :)


A végére beszúrok nektek ide egy videót – amit itt eddig nem tettem közzé, mivel poénból készült csak, néhány kedves Twitteres ismerős kérésére, de mivel én szeretem az olvasóimat, és hálás vagyok nekik, hogy itt voltak velem 2010-ben és velem nevettek és sírtak és kommenteltek, meg minden, szóval cserébe most hagyom, hadd mulassanak ők is egy jót rajtunk Evelynnel – aztán aki a bakik ellenére felismeri mit próbáltam eljátszani, az kap egy pirospontot a füzetébe :)))

Élményekben, sikerekben és kudarcokban (mert azokból tanulunk és fejlődünk ;) ) gazdag, boldog 2011-et mindenkinek!

Solist Plus Alto C bemutató

Solist Plus Alto "C"

Nem mostanában rendeltem már ezt a 12 lyukút, kb azóta halogatom, hogy megírjam róla a beszámolót. Ma aztán valahogy ihletet kaptam, úgyhogy most nekiugrok.

Egy koreai gyártmányú, 12 lyukú Alto C okarináról van tehát szó, melynek érdekessége, hogy félig műanyag, félig kerámia. A befúvó része a kerámia, ami azért jó, mert kiküszöböli a műanyag okarinák alapvető problémáját, ez pedig ugye a nyál probléma. Itt tehát nincs nyálprobléma, mert a befúvó rész – anyagának tulajdonságából fakadóan -felveszi a befújt párát.

Sajnos viszont hiába a pozitív kezdés, ugyanis a teszt alanyunk eléggé levegős. Persze ezért az árért nem nagyon lehet ezen csodálkozni, de én azért titkon reménykedtem, hogy kellemesen fogok csalódni egy 6000 Ft-os, jórészt műanyag okarinában. Sajnos nem sikerült. A hangolásával egyébként nincs (nagy) baj, tanuló hangszernek jó lehet, bár ennyiért már lehet kapni műanyag Noble-t is, ami úgyan full műanyag, néha ki kell fújni a nyálat, viszont azon a magas hangok is alig szólnak levegősen.

Hangzás: A hangtartomány második felében levegős. A melléklyukak nem megfelelő méretűek, túl mélyre viszik a két legalsó hangot.

A skála: [audio:http://okarina.info/wp-content/uploads/2010/12/Solist_plus_scale.mp3|titles=Solist_plus_scale]

Levegőigény: Nagy.

Súly: 180g

Méret: 155 mm x 97 mm x 50mm

Kinézet: Külsőre szerintem teljesen pofás. A nyakba akasztónak a lyuk mondjuk elég fura helyen van.

Hangterjedelem: A4-F6 (1 oktáv + 5 hang) – lenne, de mintha egy hanggal lejjebb lenne csúszna a skála alja.

Kényelem: Ergonómiailag korrekt, abszolút kényelmes.

Ár, beszerzés: Az Ebay-en vettem 27.5$-ért + 6.95$ szállítás. Az eladó: goodcorea

Összegzés: 5/10-et adok rá.