Agócs és a varázslatos okarína

Ma szembejött a téma a fórumon, és azt érzem erről nem árt beszélni, mert gyakran előjön. Valami rémlik, hogy talán már egyszer említés szinten volt egy bejegyzésben szó erről, de nem találom, úgyhogy inkább írok róla külön egyet most.

A gyakran felém intézett kérdésre, hogy “Kezdő vagyok, milyen okarínát vegyek?” a típus választás az egy dolog, a linkre kattintva kaphattok róla hasznos infót, sőt fenn a menüsoron az “Infók vásárláshoz” menüpont alatt is van pár segítséget adható kérdés ehhez. De én most nem erről akarok beszélni, hanem a minőségről.

[Fotó by artur84 / FreeDigitalPhotos.net]

Mikor tanácsért fordulnak hozzám emberek vásárlással kapcsolatban, ugye mindig van egy anyagi keret, amiből az illető gazdálkodni tud, vagy amennyit rá akar szánni. (Mivel ez elég szűken behatárolja a lehetőségeket, ezt már az elején szeretem tisztázni.) Ez elég változó, 2.000.- Ft-tól indulva max tízenxezer Ft-ig általában. Mikor valaki keretének az országvezetés derék intézkedései szabják meg az alacsony határt, azzal sajnos nem igen lehet mit kezdeni, tombol a válság, jó darabig még fog is, abból kell gazdálkodni, ami van. (Azért szerencsére bármekkora is a keret, olyan még nem volt, hogy ne találjak valami megoldást az illetőnek, úgyhogy nyugodtan keressetek bátran, mindenkinek találunk okarínát így, vagy úgy, segítek :)) A bejegyzés most azoknak szól, akik tudnának költeni legalább egy alsó-közép kategóriás okarínára, de mivel első okarína lesz, nem kívánnak rá túl sokat költeni. Mert ugye mi van, ha

• mégsem olyan, amilyennek elképzeltem, jobb, ha egy olcsót kell utána kidobni (?!) /eladni
• mindig kétbalkezes vagyok, tuti majd leejtem, jobb ha egy olcsóbbat teszek el láb alól
• a szomszédok stroke-ot kapnak a gyakorlásomtól, mert panelben lakom, abba kell majd hagynom, mert kiutálnak
• gettóban/koleszban/tömegszálláson/stb. lakom, félek, hogy ellopják
• stb.

Ezek az aggályok valahol nyilván mind jogosak lehetnek, ám ennek ellenére mégsem értek egyet az “olcsó első okarína” koncepcióval. Mégpedig azért, mert az okarínáknál is igen helytálló az olcsó húsnak híg a leve mondás. (Sőt, ami azt illeti, sajnos sokszor a drága hús leve is híg…) Ha olcsó okarínát veszel, szinte biztos, hogy pocsék (értsd: használhatatlan) okarínát veszel. Márpedig, ha pocsék okarínát veszel:

• Nehezebben fejlődsz vele, mert nehezebb játszani rajta – vagy abszolút nem is lehet. (-> hamar elkedvtelenedhetsz)
• Vagy a hangolása rossz (a rajta játszott dalt senki nem ismeri fel, mert a hangok nem azok rajta, mint amiknek a fogástábla szerint lenniük kellene), vagy a hangszíne (szeles magas hangok, gyenge mély hangok, stb.) gáz.
• A fenti két ok miatt azt fogod érezni (tévesen), hogy “Hát igen, az okarína egy béna hangszer, éreztem, már az elején, kidobom, vagy eladom a francba! Pfff! Pénzkidobás volt az egész!“
• Eladnád mi? Na de ki venne meg egy béna okarínát? Senki. Tehát vagy a nyakadon marad porfogónak, vagy nagyon áron alul tudod csak eladni, vagy hazudnod kell az eladáskor, hogy ez biza’ egy nagyszerű hangszer (de Te ugye nem vagy ilyen). Egyik sem szerencsés. (Én nem egy okarínát dobtam ki, pont emiatt. Sem átverni nem kívántam senkit, sem elkedvteleníteni őket ezekkel,  tehát sem eladásra, sem játékra nem voltak alkalmasak, így maradt a kuka.)
• Ha köztudottan kétbalkezes vagy, azért még nem kell gagyit venned. Vegyél nyakba akasztós okarínát. (Egyénként is minden kezdőnek ezt ajánlom lehetőség szerint, akkor is, ha nem kétbalkezes, mert biztonságérzetet nyújt a hangszer tartásához a bizonytalan kezdetekben.)

A fentiek miatt tehát én NEM ajánlom, hogy gagyit vegyél. Nem kell felső kategóriást venni, persze. De azért nem árt a fentieket végiggondolni, mielőtt megveszünk a Vaterán egy 1500 Ft-os vásárfiát, amit aztán egy idő után csak portörléskor fogunk  kézbe venni. (Az aranyközépút szerintem még sosem hagyott senkit cserben .)

Aztán persze mindenki pontosan azt csinál, amit akar :)

Ma szembejött a téma a fórumon, és azt érzem erről nem árt beszélni, mert gyakran előjön. Valami rémlik, hogy talán már egyszer említés szinten volt egy bejegyzésben szó erről, de...

Vera Unfried és kísérete

Mielőtt kimentem, kitettem egy szavazást, hogy titeket mi érdekelne a fesztiválról leginkább. A legtöbb szavazatot az utcazenészek kapták. Sajnálatos módon nem sok ilyet láttam, igaz, a megnyitó napján én még nem tudtam ott lenni, lehet, hogy aznap is voltak, róluk akkor lemaradtam. Viszont amiket láttam, és fel tudtam venni, azokból összevágtam nektek egy videót, illetve alatta másoktól is találtam párat:

A fenti videón akik okarínán játszanak a megjelenés sorrendjében:
- Vera Unfried (Németország)
- Tom Vanopphem (Belgium)
- Fabio Galliani (majd duettben Emiliano Bernagozzival) (Olaszország)
- Kurt Posch és zenekara (Ausztria) A teljes bejegyzés elolvasása »

Mielőtt kimentem, kitettem egy szavazást, hogy titeket mi érdekelne a fesztiválról leginkább. A legtöbb szavazatot az utcazenészek kapták. Sajnálatos módon nem sok ilyet láttam, igaz, a megnyitó napján én még...

Időről-időre eszembe jut, hogy vajon hogyan lehetne a szerencsétlen kis magyar okarínás fórumot beindítani, és mivel mostanában szerencsére ismét sikerült okarínához juttatni néhány új embert, arra gondoltam érdemes lenne indítani egy topikot, hogy kinek mi okoz nehézséget itt az okarína-utazás kezdeti lépéseinél, milyen bizonytalanságok vannak. Meg úgy egyáltalán bármi ilyesmi kérdés ha felmerül, vitassuk meg együtt. Ne felejtsük, mindenki kezdő valakihez képest!  Szóval gyertek “interaktálni”! :)

http://forum.okarina.info/viewtopic.php?f=22&t=7421

(Aki még nincs regisztrálva: a fórum regisztrációkat nekem kell mindig jóváhagyni, de nem azért, hogy bárkit is kizárjak, vagy válogassak, csak rengeteg spam regisztráció van, amit egyelőre máshogy nem tudtam automatizálva kiszűrni. De ha ébren vagyok, szerintem max. egy órán belül rá tudok nyomni a jóváhagyásra. Ha mégis bármi adminisztrációs probléma lenne, írjatok!)

Időről-időre eszembe jut, hogy vajon hogyan lehetne a szerencsétlen kis magyar okarínás fórumot beindítani, és mivel mostanában szerencsére ismét sikerült okarínához juttatni néhány új embert, arra gondoltam érdemes lenne indítani...

A budrioi pakk

Kattints a képre a nagyításhoz!

Nos, a fenti csodákat vásároltam kinn a vásárban. Igazából az egyetlen biztos terv, amire régóta spóroltam az egy tripla AC volt, mert a Focalink Soft Breath triplájával, amim most van, nem annyira vagyok elégedett. Van egy-két furán szóló hang rajta. De persze végül becsúszott azért még pár másik vétel is :) Tehát akkor balról jobbra haladva:

Gosselink 7 lyukú madárka

Bár már megfogadtam, hogy felhagyok a gyűjtögetéssel, és csak olyan okarínát veszek, amin majd rendszeresen játszom is, a Gosselink okarínák kivételesen szépek szerintem, aranyos kis színes madárkák, és a hangolásuk is rendben van, nem csak játék minőségek. Bár a legolcsóbból csak, de egyet el kellett hoznom.

Rotter könnyű befúvású 12 lyukú AC

Ez egy könnyű befúvást igénylő 12 lyukú, amit szettben vettem, kaptam hozzá egy kottafüzetet, vagy 25 tábortüzes nótával. A benne lévő kották mind okarína duettek. (Kérdés, kivel fogok belőle játszani :)) Nem, mintha nem lenne már egy rakás 12 lyukú AC-m, de ez viszonylag halk, tehát “csendesebb” gyakorláshoz kiválóan alkalmas.

Regular Focalink-Stein tripla AC

A legolcsóbb Focalink tripla volt (a Soft Breath után), és valóban, a hangja tisztább, mint a Soft Breath-é, de a 2. és 3. kamra hangereje nincs összehangolva, a 2. kamra utolsó hangja sokkal hangosabb, mint a 3. első hangja. Na, de egyelőre jó lesz. Van újabb 2 évem rá, hogy összegyűjtsem a pénzt a következő szintű triplához, a fortehoz :)

Egy 1 lyukú kakukk :)

Igazából ez csak technikailag okarína, de inkább csak egy jópofa kis dísz. Nem tudtam ott hagyni, de nem tartom meg magamnak. Souvenir lesz ;)

6 lyukú Menaglio mignon

Ez a Menaglio család legkisebb tagja. Ebből 2-t vettem, egyet magamnak, egyet pedig arra gondoltam, nyereményjátékra bocsájtok majd itt a blogon. Azt majd még kitalálom mi lesz a játék :)

Jade Everett 11 lyukú AC

Gyönyörű munka! Olyan hibátlan mázazás van rajta, hogy olyat rajzolni is nehéz lenne. Bámulatos! És ami miatt nem sajnáltam rá a 80 €-t, az az, hogy azon nagyon kevés okarínák közé tartozik, amelynél nemhogy nem szükséges használni a bólintós technikát (amit én nagyon nem szeretek) a magas hangoknál, de nem is szabad. Az tény, hogy viszont ezért cserébe iszonyat tüdőt igényel az egész okarína, de ez nem is baj. Emiatt azonban ez az okarína főleg kültéri játékhoz ideális.

A fenti készítők elérhetőségei megtalálhatók az “Infók vásárláshoz” menüpont alatt.

Kattints a képre a nagyításhoz! Nos, a fenti csodákat vásároltam kinn a vásárban. Igazából az egyetlen biztos terv, amire régóta spóroltam az egy tripla AC volt, mert a Focalink Soft...

“Pózolj Okarína Fával” :)

Ez szintén egy jópofa ötlet volt! Az Okarína Fa igazából egy “fal szobor”, amit a helyi budrioi általános iskola (Scuola Fedora Servetti Donati di Budrio) IV. osztályos (6 osztály) tanulói készítettek Lorenza Mignoli keramikus irányításával. Több, mint 5 méter magas, és mintegy 600 darab kerámiai elemből áll, amit 125 gyerek készített el. A fesztivál 2. napján, április 27-én volt az avatása, addig le volt takarva. Az avatás eléggé tömegélmény volt (én ugyan bírom a tömeget, de itt már én is kezdtem feszengeni), rengeteg kisiskolás volt (akik készítették az elemeket), szülőkkel. Az olasz kölkök nekem kicsit olyanok voltak, mint a mini-tankok, sokuk nem törődött senkivel, lökdösődve zúztak keresztül a tömegen, és persze 3 méterről óbégattak a messzebb álló családnak :) Sajnos itt sem volt angol fordítás az avatási ceremónián, szóval nekem hiába mondták 20 percen keresztül, hogy mi-hogy-merre volt, mire ez a nagyszerű mű elkészült, de a lényeg ennyi, amit leírtam.

Egy biztos, a szobor különleges dísze lett a fala mögött megbúvó Garibaldi utcai Budrioi Okarína Múzeumnak, ugyanis éppen annak bejárata melletti falra került! A teljes bejegyzés elolvasása »

Ez szintén egy jópofa ötlet volt! Az Okarína Fa igazából egy “fal szobor”, amit a helyi budrioi általános iskola (Scuola Fedora Servetti Donati di Budrio) IV. osztályos (6 osztály) tanulói készítettek Lorenza...