Egy igaz barátság kezdete
Egy meleg nyári délután, Matyi a vidám unikornis boldogan játszadozott az unikornisok erdejében, egy csillámlóan tiszta vizű patak mellett. Nem volt ez különleges dolog, hiszen minden nap így múlatta az idejét miután végzett az iskolában. Meg is érdemelte ezt a felszabadult játszadozást, mivel tanára egy bölcs, de szigorú 100 éves teknős volt, akit Ádámnak hívtak.
Osztálytársaival ellentétben Matyi mindig figyelt az órán, és mindent megtett, hogy Ádám tanár úr kedvében járjon, de valamiért sosem kapta meg tőle az áhítozott elismerést. A játszadozás közben is eszébe jutott néha, és azon tűnődött, vajon mit csinál még mindig rosszul, és mivel tudná végre elérni a tanár úr megbecsülését.
Ezen gondolataiba mélyedve találta Matyit az egyik osztálytársa, Berci a virágos lelkű kismalac, aki Ádám tanár úrral ellentétben látta, hogy Matyi mennyire igyekezik, és sajnálta is szegényt, hogy mindezek ellenére sem ismerik el. Matyi észre sem vette Bercit, annyira gondolataiba volt temetkezve, ezért Berci odament hozzá és megszólította:
- Szia, Matyi többször láttalak már itt, de féltem idejönni, mert mindig olyan jól elvoltál, nem akartalak zavarni.
- Szia, öhm. Berci sajnálom, van, hogy néha megfeledkezem a külvilágról, de nem zavarsz, szóval mit szeretnél?
- Semmit-semmit, csak azon gondolkodtam nem e lenne jobb mindkettőnknek, ha együtt játszanánk?
- Ne haragudj, de még sosem voltak barátaim, így mindig egyedül játszottam, de ha elmagyarázod, hogyan kell, nagyon szívesen játszanék veled.
Berci pár perc alatt elmagyarázta neki a bújócska szabályait, majd belevetették magukat a bújócskázásba.
Egyszer csak mindketten arra lettek figyelmesek, hogy sötétedik és el kellene indulniuk haza. Ekkor így szolt Bercihez Matyi:
- Köszönöm neked ezt a délutánt, és hogy megtanítottál bújócskázni.
- Ugyan, semmiség, és remélem holnap is találkozhatunk ugyanitt.
- Ne félj, itt leszek.
Ezekkel a gondolatokkal búcsúztak és váltak el, és így kezdődött kettejük barátsága. Még ma is élnek, és ma is a legjobb barátokként játszanak, az unikornisok erdejében.
Az unikornisok erdeje máig emberek elől eldugott, rejtett helyen van, hogy a gyarlóság szikrája se juthasson oda.
Keresztes Norbert
A beérkezett mesék: