– Top bejegyzések kategória bejegyzései

10 hasznos tipp okarína gyakorláshoz

Mint minden hangszer, az okarína is rengeteg türelmet, kitartást és főleg gyakorlást igényel! Bár a tehetség nagy előny, mégis a rendszeres gyakorlás a kulcs a képzett zenésszé váláshoz. Zenei nagyjaink egyike sem úgy született, hogy már minden a kisujjában volt, bizony nap, mint nap komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy képességeiket tovább csiszolják. Nagyon fontos, hogy minél többet gyakoroljunk! Lehetőleg minden nap. Mindannyian nagyon elfoglaltak vagyok ebben a mai rohanó világban, de akár csak napi 10 percnyi jól felépített gyakorlás is jobb a semminél. És a gyakorlás lehetőleg ne céltalanul történjen!
Íme 10 tipp arról, hogyan érdemes gyakorolni az okarínát:

Tanfolyam ajánló: “A zene mindenkié!”

A hétvégén – pontosabban P-V – egésznapos tanfolyamon voltam. Mégpedig zene tanfolyamon. Tavaly egyszer már megpróbálkoztam elmenni erre a tanfolyamra, de akkor sajnos az pont elmaradt végül, amire jelentkeztem, így elsikkadt a dolog. Ám nemrég a zeneelméletek megszerzésének egy újabb szerencsétlen zsákutcája eszembe juttatta ezt a tanfolyamot, és ismét jelentkeztem rá – szerencsére ezúttal nem maradt el :)

Fantasztikusan élménydús és tartalmas 3 nap volt, minden kedves öntevékeny ze(ne)bulónak (igen, saját szó, most alkottam, bocsánat, lőjetek agyon! :D) nyugodt szívvel merem ajánlani, azt is elmondom, hogy miért:

És nem viccelnek!

  1. A tanfolyam weblapján kapásból szembetűnt az ismerős felfogás, amit én is egyre csak igyekszem hangoztatni (és ezek szerint más is vallja): „Te is lehetsz zenész!
  2. Nem tudom, hogy ez mindig így van-e, de most 11-en voltunk, plusz a 2 oktató, ami szerintem pont egy kényelmes létszám, még épp lehet mindenkire külön is figyelni – nem vész el a segélykiáltás a tömegben, nem olyan, mint egy közoktatás, ahol 30-an ülnek egy teremben és egyirányú kommunikáció folyik.
  3. Végtelenül kedvesek, türelmesek, empatikusak az oktatók, szeretnék, hogy megértsd amit át akarnak adni, nem csak elhadarják, aztán mehetsz, amerre látsz.
  4. Nekem marhára tetszett a rendszer, a szerkezet, amire a 3 nap fel volt építve, teljesen jól illeszkedtek egymásra az új információk – ám tény, hogy piszok sok volt az anyag, és ülepednie kell, no meg persze használni, hogy ne menjen feledésbe, amit átpasszíroztak az agyunkon :)
  5. Jó, ha az ember más, a saját szintjén lévő emberekkel tud együtt tanulni.
  6. Bár a tanfolyam csak 3 napos – én még maradtam volna simán :) – találtak módot, adnak lehetőséget arra, hogy aki akar, a későbbiekben is tarthassa a kapcsolatot a többiekkel, további információt, tudást stb. cserélni.
  7. A 3 nap alatt kipróbáltunk zongorát, furulyát, olyan embereknek cáfoltak rá a „Nekem ehhez nincs érzékem, nem megy!” tévhitükre, akik akkor találkoztak e hangszerekkel életükben először. Neked is simán bebizonyítanák, hogy nem vagy te olyan reménytelen, hidd el! ;)
  8. A zene rendszerét tanítják, nem a kész elemeket adják a kezedbe, és vágd be, aztán alkalmazd, hanem a nulláról indulva magát a rendszert építik fel neked, úgy, hogy értsd is, hogy amit tanulsz, az miért úgy van, ahogy van.
  9. Szuper jegyzetet kaptunk, hogy legyen miből visszanézni, ha valami nem ragadt volna meg elsőnek, vagy nem lett volna idő rá a 3 napban.

Sorolhatnék még sok mindent, de akit bővebben érdekel, az inkább menjen el egyre, vagy nézze meg a részleteket a tanfolyam oldalán: www.zenemindenkie.hu

A 3 napos tanfolyam ára 25000 Ft, ami szerintem bőven nem sok érte, ha pl. szembeállítjuk azzal, hogy helyette zenetanárhoz mennénk (ahol számoljunk csak mondjuk 4000 Ft/órát a példa kedvéért). Gyors fejszámolás után szerintem mindenki el tudja dönteni, mi éri meg jobban:

Zenetanár: 24000 Ft-ért 6 óra oktatás.

Zenetanfolyam: 25000 Ft-ért 24 óra oktatás.

Nos, röviden ennyit szerettem volna. Aki jobban ismer az tudja, hogy a hála közvetlen/látványos kifejezése nekem nem erősségem, de azért mindig igyekszem viszonozni valamivel az értéket, amit kapok. A „köszönöm” szó ez alkalommal sem fejezte ki teljesen a hálámat, úgyhogy most ezúton is szeretném még egyszer megköszönni Olgának és Jocinak – és persze a többi résztvevőnek is – a fantasztikus hosszú hétvégét!

Kívánom, hogy minél több olvasóm rászánja az idejét/pénzét egy ilyen tanfolyamra, mert megéri! Tényleg!

(Következő tanfolyam, ha jól tudom: 2011. március 18-20. (9:00-17:00))

Tajvani vagy japán lefogás – mi a különbség?

A 12 lyukú (és nagyobb) okarináknál két féle lefogási mód létezik, a készítő dönti el, hogy melyik mellett dönt. A különbség az egyik kiegészítő lyuk elhelyezésében van csupán. (A 2 kiegészítő lyuk ad lehetőséget az okarina alaphangjánál plusz 2 hanggal mélyebb hang megszólaltatására. Lásd: 12 lyukú fogástábla)

Tajvani kialakítás

Japán kialakítás

Míg a japán lefogásnál mindkét kiegészítő lyuk a jobb kézre esik (mutató és közép ujjra), addig a tajvani lefogásnál az egyik a bal mutató ujjra, a másik a jobb mutató ujjra. Sok embernek nehézséget okoz egyik után a másikra átállítani az agyát, bár szerintem nem ördöngösség. Én személy szerint a japánt preferálom, nekem valahogy az a kényelmesebb. (Ami pech kicsit, mert főleg Koreában és ugye Japánban használják ezt a kialakítást, ahol pedig drágábbak – igaz minőségibbek is – az okarinák, mint máshol…)

Fantasztikus rajztudásommal készítettem Nektek két szemléltető ábrát 12 lyukú tajvani és japán variációra. :)

Hasznos tanács Todd Moody-tól, hogyan hangozzon szebben a Mountain okarinánk

forrás: mountainocarinas.com

Todd Moody aka Ubizmo tart nekünk egy rövid kis ismertetőt, vagyis inkább jótanácsokkal lát el minket azzal kapcsolatban, hogyan is kellene a Mountain okarinán játszani, hogy szépen szóljon. Ő szinte csak Mountain okarinán játszik, és igen ügyesen, szerintem érdemes meghallgatni a tanácsait!