Zenei ismeretek kategória bejegyzései

Hogyan értelmezzük a számos kottát (jiǎnpǔ)?

Mindenki látott már ötvonalas kottát. Valószínűleg betűs kottát is. (C C D C F E…) Ám van még ezen kívül néhány módja a zene lejegyzésének, amik közül most röviden a számos (vagy számozott?) kottát mutatnám be. Ez nem annyira közismert nálunk, nekünk azonban nem árt ismerni, mert az okarína ázsiai népszerűsége miatt (ott ugyanis igen nagy előszeretettel használják) bármikor könnyen belefuthatunk ilyen típusú kottába. A bejegyzés nem annyira rövid, de akit érdekel, az azt gondolom, rászánja majd az 5 percet.

A bejegyzés tartalmazni fog néhány olyan alapvető zenei fogalmat (ütem, dúr skála, stb.) , amiknek a magyarázatára nem tudok kitérni, rengeteg leírás van a neten ezekről, itt a blogon is volt már link. Az itt leírtak tehát némi előzetes zenei ismereteket igényelnek itt-ott.

Angol nyelvterületeken „numbered musical notation„-nek hívják, vagy „simplified notation„-nek, germán nyelvterületeken pedig „Ziffersystem„-nek, vagy „cipher system„-nek. Kínában „jiǎnpǔ„-nek nevezik. Néhány európai országban is használatos egyébként ez a zene lejegyzési mód, de jellemzően inkább Ázsiában.

Megjegyzés: Mivel a legtöbb országban – ahol az okarína ismertebb hangszer – az angolszász területeken használatosan betűs leírást használják, ezért én is ezt használom. Tehát az alap hangsor eszerint: C D E F G A B C – (Ezzel szemben Magyarországon a „B” helyett „H”-t írunk és mondunk.)

Node nézzük, hogyan is épül fel egy ilyen kotta!

A számok valójában egy skála szolmizációs hangjait jelölik (1-7). (Egészen pontosan diatonikus Dúr skálára vonatkoznak alap esetben.) Pl:

C-DÚR:

Hang:                 C   D   E   F   G   A   B
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

G-DÚR:

Hang:                 G   A   B   C   D   E   F♯
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

De lehet Moll skála is:

C-moll:

Hang:                 Eb  F   G   Ab  Bb  C   D
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

Tovább a folytatáshoz

Főbb okarína hangolások szerte a világban

Mindenféle okarínákat lehet vásárolni ma már, gyakran találkozhatunk ugye Alto C, SF, vagy mondjuk a Sol kifejezések egyikével-másikával, és könnyen lehet, hogy nem teljesen tiszták ezek mindenki számára: most akkor melyik elnevezés mit is jelent valójában? Megpróbálnám kicsit rendbe tenni ezt most a fejekben. Ez egy kicsit hosszabb írás lesz a megszokottnál, de azt hiszem (remélem), sokaknak segít majd átlátni az okarínák különböző hangolásait.

Az okarínákat is, mint a többi fúvós hangszert, leggyakrabban a hangolása alapján nevezik el. Ám a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A hangolási rendszerek közt bizony különbségek vannak, és ezek a szóban forgó okarínák származási helyeivel vannak leginkább összefüggésben. A különböző nemzetek ugyanis egyrészt eltérő zenei nyelvezetet használhatnak, másrészt más-más hangterjedelmű hangszereket készítenek sok esetben. Vegyük az egyik leggyakoribb hangolás elnevezést, s abból egy konkrét példát:

Soprano G (röviden: SG) – hangterjedelme: G5-C7

Ez esetben a Soprano előtag a hangtartomány általános elhelyezkedését jelöli a teljes zenei hangkészletben. Ez lehet Soprano, Alto, Tenor, Bass, Contrabass.
A „G” pedig a hangszer alaphangját (tonika). Az alaphang alatt azt a hangot értjük, mely akkor szólal meg, mikor a hangszer összes lyuka le van fogva, tehát ez a vele játszható legmélyebb hang. (A 11-12 lyukú transverse/sweet potato, illetve az újabb 7-8 lyukú pendant okarínáknál a pici segédlyukakat nem vesszük bele az alaphang értelmezésébe!) Legelterjedtebb, okarínáknál használt alaphangok: C, G, F, D Bb.
A G5-C7 azt jelenti, hogy ha leülsz egy zongora elé – amin manapság min. 7 oktávnyi billentyű fekszik előtted -, akkor az okarína hangterjedelme a zongora 5. oktávjának G hangjától a 7. oktáv C hangjáig terjed. Értelemszerűen az alaphangja/tonika (a fent leírt kitételt figyelembe véve): G5.

1. ábra – nagyításért kattints a képre!

A legtöbb országban ezt a fajta jelölést használják a készítők, kivéve az olaszokat, ők egy teljesen más szisztémát használnak. Az olasz hangolási rendszer pontosan egybevág az ő okarína-zenekar felépítésükkel. Azok ugyanis 7 főből állnak általában, és minden tagnak más hangolású a hangszere, s így heten lefedik a teljes okarínán elérhető hangkészletet. Az okarínák nevei, a zenészek zenekarban betöltött helyei szerint vannak elnevezve, úgy mint primasecondaterzaquartaquintasesta és settima. (Vagyis első, második, harmadik, …) A prima és a seconda ők a soprano-k, terza és quarta az alto-k, quinta és sesta a bass-ok, és a settima a contrabass.

Röviden így jelölik őket: 1a, 2a, 3a, 4a, 5a, 6a és 7a.

A páratlan számú okarínák általában az adott darab tonikájának megfelelő alaphangúak, míg a párosak ezeknél éppen egy tiszta kvinttel magasabbak, vagy egy tiszta kvarttal alacsonyabbak.

Tehát, ha 1a, 3a, 5a és 7a okarínák C alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a G alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a Bb alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a F alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a D alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a A alaphangú.

Ezeket még a megfelelő szolmizációs hangok rövidítéseivel egészítik ki, és így jön ki a végleges elnevezés (lásd 1. ábra). Akit mélyebben érdekel az olasz rendszer témája, az itt olvashat róla bővebben (angolul).

Az 1. ábrán összeszedtem a legismertebb okarína készítők okarínáinak elnevezését, a hozzájuk tartozó hangtartományokkal. A hangtartomány oszlopban zárójelben jelöltem, hogy a segédlyukakkal hány hanggal lehet alámenni az alaphangnak. Valamint ha a szóban forgó okarína nem 12 lyukú, akkor attól függően, hogy hány lyukú, értelemszerűen a hangtartományok legfelső hangja is módosul. A lenti PDF-ben szemléltetném példakánt a Focalink, Noble és a velük azonos rendszert használó okarínák elhelyezkedését az ötvonalas kottás rendszerben (kinagyítható, letölthető):

https://www.scribd.com/doc/58654467/Legnepszer%C5%B1bb-okarina-hangolasok

 

Néhány összefüggés a hangolásokkal kapcsolatban:

  • Az okarína mérete fordítottan arányos a hangmagasságával – minél kisebb (a belső űrtartalma), annál magasabb hangolású.
  • Minél mélyebb a hangszer, annál nehezebb a felső hangjait tisztán megszólaltatni (a bólintó technikát kell alkalmazni).
  • Az okarína hangolásának pontossága csak abban az esetben igazán fontos, ha más, pontosan behangolt hangszerekkel (vagy előre felvett zenei alappal, karaoke alappal) szeretnénk együtt játszani. Ha csak szólóban játszanánk, akkor csak az a fontos, hogy a hangszer hangjai önmaga alaphangjához képest legyenek pontosan hangolva. Az, hogy az alaphang esetleg AC helyett valójában AC#, szólóban nem olyan érdekes.

Tanfolyam ajánló: “A zene mindenkié!”

A hétvégén – pontosabban P-V – egésznapos tanfolyamon voltam. Mégpedig zene tanfolyamon. Tavaly egyszer már megpróbálkoztam elmenni erre a tanfolyamra, de akkor sajnos az pont elmaradt végül, amire jelentkeztem, így elsikkadt a dolog. Ám nemrég a zeneelméletek megszerzésének egy újabb szerencsétlen zsákutcája eszembe juttatta ezt a tanfolyamot, és ismét jelentkeztem rá – szerencsére ezúttal nem maradt el :)

Fantasztikusan élménydús és tartalmas 3 nap volt, minden kedves öntevékeny ze(ne)bulónak (igen, saját szó, most alkottam, bocsánat, lőjetek agyon! :D) nyugodt szívvel merem ajánlani, azt is elmondom, hogy miért:

És nem viccelnek!

  1. A tanfolyam weblapján kapásból szembetűnt az ismerős felfogás, amit én is egyre csak igyekszem hangoztatni (és ezek szerint más is vallja): „Te is lehetsz zenész!
  2. Nem tudom, hogy ez mindig így van-e, de most 11-en voltunk, plusz a 2 oktató, ami szerintem pont egy kényelmes létszám, még épp lehet mindenkire külön is figyelni – nem vész el a segélykiáltás a tömegben, nem olyan, mint egy közoktatás, ahol 30-an ülnek egy teremben és egyirányú kommunikáció folyik.
  3. Végtelenül kedvesek, türelmesek, empatikusak az oktatók, szeretnék, hogy megértsd amit át akarnak adni, nem csak elhadarják, aztán mehetsz, amerre látsz.
  4. Nekem marhára tetszett a rendszer, a szerkezet, amire a 3 nap fel volt építve, teljesen jól illeszkedtek egymásra az új információk – ám tény, hogy piszok sok volt az anyag, és ülepednie kell, no meg persze használni, hogy ne menjen feledésbe, amit átpasszíroztak az agyunkon :)
  5. Jó, ha az ember más, a saját szintjén lévő emberekkel tud együtt tanulni.
  6. Bár a tanfolyam csak 3 napos – én még maradtam volna simán :) – találtak módot, adnak lehetőséget arra, hogy aki akar, a későbbiekben is tarthassa a kapcsolatot a többiekkel, további információt, tudást stb. cserélni.
  7. A 3 nap alatt kipróbáltunk zongorát, furulyát, olyan embereknek cáfoltak rá a „Nekem ehhez nincs érzékem, nem megy!” tévhitükre, akik akkor találkoztak e hangszerekkel életükben először. Neked is simán bebizonyítanák, hogy nem vagy te olyan reménytelen, hidd el! ;)
  8. A zene rendszerét tanítják, nem a kész elemeket adják a kezedbe, és vágd be, aztán alkalmazd, hanem a nulláról indulva magát a rendszert építik fel neked, úgy, hogy értsd is, hogy amit tanulsz, az miért úgy van, ahogy van.
  9. Szuper jegyzetet kaptunk, hogy legyen miből visszanézni, ha valami nem ragadt volna meg elsőnek, vagy nem lett volna idő rá a 3 napban.

Sorolhatnék még sok mindent, de akit bővebben érdekel, az inkább menjen el egyre, vagy nézze meg a részleteket a tanfolyam oldalán: www.zenemindenkie.hu

A 3 napos tanfolyam ára 25000 Ft, ami szerintem bőven nem sok érte, ha pl. szembeállítjuk azzal, hogy helyette zenetanárhoz mennénk (ahol számoljunk csak mondjuk 4000 Ft/órát a példa kedvéért). Gyors fejszámolás után szerintem mindenki el tudja dönteni, mi éri meg jobban:

Zenetanár: 24000 Ft-ért 6 óra oktatás.

Zenetanfolyam: 25000 Ft-ért 24 óra oktatás.

Nos, röviden ennyit szerettem volna. Aki jobban ismer az tudja, hogy a hála közvetlen/látványos kifejezése nekem nem erősségem, de azért mindig igyekszem viszonozni valamivel az értéket, amit kapok. A „köszönöm” szó ez alkalommal sem fejezte ki teljesen a hálámat, úgyhogy most ezúton is szeretném még egyszer megköszönni Olgának és Jocinak – és persze a többi résztvevőnek is – a fantasztikus hosszú hétvégét!

Kívánom, hogy minél több olvasóm rászánja az idejét/pénzét egy ilyen tanfolyamra, mert megéri! Tényleg!

(Következő tanfolyam, ha jól tudom: 2011. március 18-20. (9:00-17:00))

[Zenei alapismeretek] Kabóca zenefüzet

Ha valakit érdekelnek a zenei alapismeretek és nem szeretne tanárhoz járni, talán a legjobb magyar online tananyag ami fellelhető öntevékeny zenetanulók számára, a Kabóca zenefüzetek Mikola Pétertől. A linken letölthető különböző formátumokban (HTML, PDF, DOC). Pár szó a tartalomból:

  • Kottaírás/olvasás
  • A zene építőkövei
  • Hogyan válasszunk hagszert
  • Stb…