Címke: Dupla okarina

„Úttörővasút”

Jammin'...

Jammin’…

A hétvégén lenn voltam vidéken Pécs mellett egy barátoméknál látogatóban. Egyik este egy kellemes kis gaszto-utazás utazás után, némi rosé társaságában a frissen előkerült, kissé poros gitárral és a Song Wei mini DAC-ommal megpróbáltunk összeeszkábálni valami dal félét. Sok-sok röhögés után végül fel is vettük valamit, hogy akkor majd másnap visszahallgatjuk, hogy mit is alkottunk :) Végül is aztán másnap annyira jópofa kis témának tűnt, hogy úgy döntöttem, csupaszon bár és kidolgozatlanul, de felvesszük, és feltöltöm nektek. Íme :)

(A címet ne kérdezzétek, az este volt, akinek vonatfütty asszociációja támadt a dal közben, így ez lett :D)

Főbb okarína hangolások szerte a világban

Mindenféle okarínákat lehet vásárolni ma már, gyakran találkozhatunk ugye Alto C, SF, vagy mondjuk a Sol kifejezések egyikével-másikával, és könnyen lehet, hogy nem teljesen tiszták ezek mindenki számára: most akkor melyik elnevezés mit is jelent valójában? Megpróbálnám kicsit rendbe tenni ezt most a fejekben. Ez egy kicsit hosszabb írás lesz a megszokottnál, de azt hiszem (remélem), sokaknak segít majd átlátni az okarínák különböző hangolásait.

Az okarínákat is, mint a többi fúvós hangszert, leggyakrabban a hangolása alapján nevezik el. Ám a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A hangolási rendszerek közt bizony különbségek vannak, és ezek a szóban forgó okarínák származási helyeivel vannak leginkább összefüggésben. A különböző nemzetek ugyanis egyrészt eltérő zenei nyelvezetet használhatnak, másrészt más-más hangterjedelmű hangszereket készítenek sok esetben. Vegyük az egyik leggyakoribb hangolás elnevezést, s abból egy konkrét példát:

Soprano G (röviden: SG) – hangterjedelme: G5-C7

Ez esetben a Soprano előtag a hangtartomány általános elhelyezkedését jelöli a teljes zenei hangkészletben. Ez lehet Soprano, Alto, Tenor, Bass, Contrabass.
A „G” pedig a hangszer alaphangját (tonika). Az alaphang alatt azt a hangot értjük, mely akkor szólal meg, mikor a hangszer összes lyuka le van fogva, tehát ez a vele játszható legmélyebb hang. (A 11-12 lyukú transverse/sweet potato, illetve az újabb 7-8 lyukú pendant okarínáknál a pici segédlyukakat nem vesszük bele az alaphang értelmezésébe!) Legelterjedtebb, okarínáknál használt alaphangok: C, G, F, D Bb.
A G5-C7 azt jelenti, hogy ha leülsz egy zongora elé – amin manapság min. 7 oktávnyi billentyű fekszik előtted -, akkor az okarína hangterjedelme a zongora 5. oktávjának G hangjától a 7. oktáv C hangjáig terjed. Értelemszerűen az alaphangja/tonika (a fent leírt kitételt figyelembe véve): G5.

1. ábra – nagyításért kattints a képre!

A legtöbb országban ezt a fajta jelölést használják a készítők, kivéve az olaszokat, ők egy teljesen más szisztémát használnak. Az olasz hangolási rendszer pontosan egybevág az ő okarína-zenekar felépítésükkel. Azok ugyanis 7 főből állnak általában, és minden tagnak más hangolású a hangszere, s így heten lefedik a teljes okarínán elérhető hangkészletet. Az okarínák nevei, a zenészek zenekarban betöltött helyei szerint vannak elnevezve, úgy mint primasecondaterzaquartaquintasesta és settima. (Vagyis első, második, harmadik, …) A prima és a seconda ők a soprano-k, terza és quarta az alto-k, quinta és sesta a bass-ok, és a settima a contrabass.

Röviden így jelölik őket: 1a, 2a, 3a, 4a, 5a, 6a és 7a.

A páratlan számú okarínák általában az adott darab tonikájának megfelelő alaphangúak, míg a párosak ezeknél éppen egy tiszta kvinttel magasabbak, vagy egy tiszta kvarttal alacsonyabbak.

Tehát, ha 1a, 3a, 5a és 7a okarínák C alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a G alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a Bb alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a F alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a D alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a A alaphangú.

Ezeket még a megfelelő szolmizációs hangok rövidítéseivel egészítik ki, és így jön ki a végleges elnevezés (lásd 1. ábra). Akit mélyebben érdekel az olasz rendszer témája, az itt olvashat róla bővebben (angolul).

Az 1. ábrán összeszedtem a legismertebb okarína készítők okarínáinak elnevezését, a hozzájuk tartozó hangtartományokkal. A hangtartomány oszlopban zárójelben jelöltem, hogy a segédlyukakkal hány hanggal lehet alámenni az alaphangnak. Valamint ha a szóban forgó okarína nem 12 lyukú, akkor attól függően, hogy hány lyukú, értelemszerűen a hangtartományok legfelső hangja is módosul. A lenti PDF-ben szemléltetném példakánt a Focalink, Noble és a velük azonos rendszert használó okarínák elhelyezkedését az ötvonalas kottás rendszerben (kinagyítható, letölthető):

https://www.scribd.com/doc/58654467/Legnepszer%C5%B1bb-okarina-hangolasok

 

Néhány összefüggés a hangolásokkal kapcsolatban:

  • Az okarína mérete fordítottan arányos a hangmagasságával – minél kisebb (a belső űrtartalma), annál magasabb hangolású.
  • Minél mélyebb a hangszer, annál nehezebb a felső hangjait tisztán megszólaltatni (a bólintó technikát kell alkalmazni).
  • Az okarína hangolásának pontossága csak abban az esetben igazán fontos, ha más, pontosan behangolt hangszerekkel (vagy előre felvett zenei alappal, karaoke alappal) szeretnénk együtt játszani. Ha csak szólóban játszanánk, akkor csak az a fontos, hogy a hangszer hangjai önmaga alaphangjához képest legyenek pontosan hangolva. Az, hogy az alaphang esetleg AC helyett valójában AC#, szólóban nem olyan érdekes.

Tajvani vagy japán lefogás – mi a különbség?

A 12 lyukú (és nagyobb) okarináknál két féle lefogási mód létezik, a készítő dönti el, hogy melyik mellett dönt. A különbség az egyik kiegészítő lyuk elhelyezésében van csupán. (A 2 kiegészítő lyuk ad lehetőséget az okarina alaphangjánál plusz 2 hanggal mélyebb hang megszólaltatására. Lásd: 12 lyukú fogástábla)

Tajvani kialakítás

Japán kialakítás

Míg a japán lefogásnál mindkét kiegészítő lyuk a jobb kézre esik (mutató és közép ujjra), addig a tajvani lefogásnál az egyik a bal mutató ujjra, a másik a jobb mutató ujjra. Sok embernek nehézséget okoz egyik után a másikra átállítani az agyát, bár szerintem nem ördöngösség. Én személy szerint a japánt preferálom, nekem valahogy az a kényelmesebb. (Ami pech kicsit, mert főleg Koreában és ugye Japánban használják ezt a kialakítást, ahol pedig drágábbak – igaz minőségibbek is – az okarinák, mint máshol…)

Fantasztikus rajztudásommal készítettem Nektek két szemléltető ábrát 12 lyukú tajvani és japán variációra. :)

Bemutatkozik az STL MaxRange Double

STL MaxRange Double

Az STL előrukkolt egy új dupla okarinával, a „MaxRange Double„-lel, aminek a hangterjedelme a standard dupla okarinákhoz képest 3 hanggal meg lett toldva. (3 hang híján tripla okarina hangterjedelmű!) A felső oktávhoz tartozó légkamra kapott egy plusz lyukat alulra. Így ennyit tud: A4-F7 Természetesen teljesen kromatikus, tehát félhangokat is tud.

Most akciós is ráadásul, cirka 135$-ért meg lehet venni (ami borsos igen, de egy dupla okarinához elég baráti ár), tokkal, ajándék Zelda és népdaloskönyvvel. Íme egy rövid ismertető videó ocarevolutionary jóvoltából:

Frissítés: Most esett le, hogy a fenti okarinát maga Jordan, a videón szereplő srác tervezte az STL-nek! Wow!

Kell még egy szó Dobogókőről

A hétvégét Shaolin-Faluban töltöttem Dobogókő alatt a Pilisben. Egy kis csendes elvonulásban, relaxálással, túrázgatással.. Egész hétvégén gyönyörű ködben úszott az erdő, páratlan élmény volt, meg is próbáltunk felvenni 2 dalt, amiből az egyiknek az eredménye alább látható. Sajnos kottám nincs a dalhoz, úgyhogy hallás után próbáltam meg eljátszani, tehát előfordulhatnak benne hibák. Ez csak egy rövidített verzió, sajnos a teljes számra nem is emlékeztem, folyton összekevertem a részeket, meg hideg is volt, úgyhogy idő sem volt túl sokszor felvenni :)