2011. január hónap bejegyzései

10 hasznos tipp okarína gyakorláshoz

Mint minden hangszer, az okarína is rengeteg türelmet, kitartást és főleg gyakorlást igényel! Bár a tehetség nagy előny, mégis a rendszeres gyakorlás a kulcs a képzett zenésszé váláshoz. Zenei nagyjaink egyike sem úgy született, hogy már minden a kisujjában volt, bizony nap, mint nap komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy képességeiket tovább csiszolják. Nagyon fontos, hogy minél többet gyakoroljunk! Lehetőleg minden nap. Mindannyian nagyon elfoglaltak vagyok ebben a mai rohanó világban, de akár csak napi 10 percnyi jól felépített gyakorlás is jobb a semminél. És a gyakorlás lehetőleg ne céltalanul történjen!
Íme 10 tipp arról, hogyan érdemes gyakorolni az okarínát:

Tanfolyam ajánló: “A zene mindenkié!”

A hétvégén – pontosabban P-V – egésznapos tanfolyamon voltam. Mégpedig zene tanfolyamon. Tavaly egyszer már megpróbálkoztam elmenni erre a tanfolyamra, de akkor sajnos az pont elmaradt végül, amire jelentkeztem, így elsikkadt a dolog. Ám nemrég a zeneelméletek megszerzésének egy újabb szerencsétlen zsákutcája eszembe juttatta ezt a tanfolyamot, és ismét jelentkeztem rá – szerencsére ezúttal nem maradt el :)

Fantasztikusan élménydús és tartalmas 3 nap volt, minden kedves öntevékeny ze(ne)bulónak (igen, saját szó, most alkottam, bocsánat, lőjetek agyon! :D) nyugodt szívvel merem ajánlani, azt is elmondom, hogy miért:

És nem viccelnek!

  1. A tanfolyam weblapján kapásból szembetűnt az ismerős felfogás, amit én is egyre csak igyekszem hangoztatni (és ezek szerint más is vallja): „Te is lehetsz zenész!
  2. Nem tudom, hogy ez mindig így van-e, de most 11-en voltunk, plusz a 2 oktató, ami szerintem pont egy kényelmes létszám, még épp lehet mindenkire külön is figyelni – nem vész el a segélykiáltás a tömegben, nem olyan, mint egy közoktatás, ahol 30-an ülnek egy teremben és egyirányú kommunikáció folyik.
  3. Végtelenül kedvesek, türelmesek, empatikusak az oktatók, szeretnék, hogy megértsd amit át akarnak adni, nem csak elhadarják, aztán mehetsz, amerre látsz.
  4. Nekem marhára tetszett a rendszer, a szerkezet, amire a 3 nap fel volt építve, teljesen jól illeszkedtek egymásra az új információk – ám tény, hogy piszok sok volt az anyag, és ülepednie kell, no meg persze használni, hogy ne menjen feledésbe, amit átpasszíroztak az agyunkon :)
  5. Jó, ha az ember más, a saját szintjén lévő emberekkel tud együtt tanulni.
  6. Bár a tanfolyam csak 3 napos – én még maradtam volna simán :) – találtak módot, adnak lehetőséget arra, hogy aki akar, a későbbiekben is tarthassa a kapcsolatot a többiekkel, további információt, tudást stb. cserélni.
  7. A 3 nap alatt kipróbáltunk zongorát, furulyát, olyan embereknek cáfoltak rá a „Nekem ehhez nincs érzékem, nem megy!” tévhitükre, akik akkor találkoztak e hangszerekkel életükben először. Neked is simán bebizonyítanák, hogy nem vagy te olyan reménytelen, hidd el! ;)
  8. A zene rendszerét tanítják, nem a kész elemeket adják a kezedbe, és vágd be, aztán alkalmazd, hanem a nulláról indulva magát a rendszert építik fel neked, úgy, hogy értsd is, hogy amit tanulsz, az miért úgy van, ahogy van.
  9. Szuper jegyzetet kaptunk, hogy legyen miből visszanézni, ha valami nem ragadt volna meg elsőnek, vagy nem lett volna idő rá a 3 napban.

Sorolhatnék még sok mindent, de akit bővebben érdekel, az inkább menjen el egyre, vagy nézze meg a részleteket a tanfolyam oldalán: www.zenemindenkie.hu

A 3 napos tanfolyam ára 25000 Ft, ami szerintem bőven nem sok érte, ha pl. szembeállítjuk azzal, hogy helyette zenetanárhoz mennénk (ahol számoljunk csak mondjuk 4000 Ft/órát a példa kedvéért). Gyors fejszámolás után szerintem mindenki el tudja dönteni, mi éri meg jobban:

Zenetanár: 24000 Ft-ért 6 óra oktatás.

Zenetanfolyam: 25000 Ft-ért 24 óra oktatás.

Nos, röviden ennyit szerettem volna. Aki jobban ismer az tudja, hogy a hála közvetlen/látványos kifejezése nekem nem erősségem, de azért mindig igyekszem viszonozni valamivel az értéket, amit kapok. A „köszönöm” szó ez alkalommal sem fejezte ki teljesen a hálámat, úgyhogy most ezúton is szeretném még egyszer megköszönni Olgának és Jocinak – és persze a többi résztvevőnek is – a fantasztikus hosszú hétvégét!

Kívánom, hogy minél több olvasóm rászánja az idejét/pénzét egy ilyen tanfolyamra, mert megéri! Tényleg!

(Következő tanfolyam, ha jól tudom: 2011. március 18-20. (9:00-17:00))

Agócs és az okarina app az Android marketben!

Csak hogy le ne maradj az új bejegyzésekről! A blog platformfüggetlen mobilverziója eddig is elérhető volt, ám most beállíthatsz értesítőt is az új bejegyzésekről. Használjátok egészséggel! :)

A Marketben „Agócs és az okarina” néven találhatjátok meg, de itt a QR kód is hozzá, ha nem akarsz pötyögni:

Agócs és az okarina

(Az iPhone-os olvasók továbbra is a mobilwebes oldalt használhatják csak sajnos, mert iPhone-om nincs, és arra a fejlesztés is drágább, szóval mostanában szerintem nem fogok még a iTunesban feltűnni..)

Bemutató: Egy ősi, spirituális hangszer replika – az „Eagle Bone” okarína

Eagle Bone okarína

Még tavaly nyáron vásároltam a Songbird Ocarina-tól egy Eagle Bone okarínát, de csak most jutottam oda, hogy megcsináljam róla a bemutatót. Ez egy olyan okarína, amely egy sas lábszárcsontjából készült, és az amerikai őslakos indiánok által készített sípot igyekszik feleleveníteni, mely egy pentaton hangolású, ősi, spirituális jelentőségű hangszer (volt?).  A peyote ceremóniáikon/vallási szertartásaikon ilyen Eagle Bone síppal idézték meg az őseik szellemét, hitük szerint a sas lábszárából készített síp hangját a szellemvilág lakói is hallják, így kapcsolatba tudtak lépni velük.

Hogy ez mennyire igaz, azt nem tudom, de az tény, hogy különleges hangzása van a hangszernek, annak ellenére, hogy ez nem csontból készült már, hanem kerámiából. A pentaton hangolásnak köszönhetően – mivel ez egy improvizatív játékra nagyszerűen alkalmas skála –  elég nehéz olyat játszani rajta, ami nem szól jól. (Kereszt lefogásokkal más hangok is előcsalhatók.) Elég szinte csak fel-le menni a skálán, és a muzsika máris repít minket egy ősi, spirituális hangulatba. A természet lágy ölén, egy sziklaszirten, vagy ilyesmi, külön élmény játszani rajta.

Jellemzés a kép alatt.

Fotó: songbirdocarina.com

Hangzás: Elég magas hangtartomány – talán nem véletlen, hogy még hasonlít is a sas vijjogására -, de nagyon szépen, tisztán szól.

Lyukak száma: 5 lyukú – felül 4 lyuk, alul 1.

Skála: A, C, D, E, G, A’ [audio:http://okarina.info/wp-content/uploads/2011/01/Eagle_Bone_scale.mp3|titles=Eagle_Bone_scale]

Példa: [audio:http://okarina.info/wp-content/uploads/2011/01/Eagle_Bone_sample.mp3|titles=Eagle_Bone_sample]

Levegőigény: Nagyon kevés levegőt igényel, szinte biztos, hogy hamarabb elfogy az ember véréből az oxigén, minthogy kiürülne a tüdeje.

Súly: Ilyen pici méréstartományú mérlegem nincs, de pille könnyű, ez a legkönnyűbb okarínám, szerintem max. 100g.

Méret: 144mm x 36mm x 20mm

Kényelem: Teljesen rendben van, a lyukak lefogása kényelmes.

Kinézet: Szép munka, tojáshéj színű, messziről tényleg csont kinézete van, szépen megmunkált darab.

Tartozék: Rákötözött/ragasztott bőrszíjjal érkezik, mellyel nyakba akasztható. Fogástábla és daloskönyv szándékosan nem jár hozzá, mert ahogy a Songbird oldalán olvasható: „In keeping with its native roots, a songbook is not included with this instrument. This flute is meant to be played from the heart, in pure improvisation.

Ár/Beszerzés: 30$ + szállításért rendeltem a Songbird Ocarina-tól.

Összegzés: 10/10. – Imádom!

Még ősszel készült egy videó is vele a Mecsekben, sajnos szeles volt az idő, úgyhogy néhol susogós lett. A videó hangja módosítatlan.