Kották kategória bejegyzései

Kották Karácsonyra Szilvitől

Hókarina :D

Hókarina :D

Kétfülű társunk – Szilvi – egy ötvonalas kottákat tartalmazó PDF formájában megosztott néhány még nem elcsépelt karácsonyi dalt, amik kiférnek egy 12 lyukú okarínán. Idézem:

Avagy van élet a pásztorok, pásztorokon túl. Avagy más népek más dalokat unnak, de mi  még örülhetünk nekik egy darabig.

Összeszedtem egy-két egyszerűbb kottát, amik jobbára kiférnek egy 12 lukú okarínán. Hátránya, hogy bizony nincs kellemesen okarínára igazgatva, kell egy picit dolgozni velük. Hol lehet a “dó”? És ha éppen oda tettem gondolatban, akkor ehhez képest hol kell majd módosított hangokkal dolgozni? Nem olyan vészes, de inkább szólok előre, mielőtt a kezdők megijednének a második petty után. Van egy youtube-playlistem is hozzá, egy-két dalt megtalálsz, de ezek csak azok, amiket személy szerint nem ismertem korábban, vagy valahogy nem akart kikerekedni a dal, és megkerestem, hogy is szólna, ha tudnám, hogyan akarom megszólaltatni.

– forrás: http://www.ketfulu.hu/kottak-karacsonyra

Örvendjetek és fújjátok őket! :) Köszönjük Szilvi!

John Dowland dalok okarínán

John Dowland

John Dowland

Itt a tavasz, és hát ilyenkor általában rám is rám jön a rendrakodhatnék, meg a szortírozhatnék, így került a kezembe ma egy kottafüzet, amit még az STL Aria okarínámhoz kaptam anno, de valahogy nem győzött meg a borító, így szerintem bele sem hallgattam akkor. Na, ezt most pótoltam.

John Dowland 15 dala van ebbe a füzetecskébe összegyűjtve, CD melléklettel, amin a jól bevált metódus szerint vannak a dalok: először a dallammal együtt, majd ugyanezek dallam nélkül, csak a lant kíséret. Igazából a reneszánsz zene hozzám annyira nem áll közel, de azt el kell ismernem, hogy az okarínának jól áll ez a stílus. Lehet, hogy az egyik dalt megtanulom, most kedvet kaptam :) A kottafüzetet egyébként az STL-nél lehet megvenni 15$-ért, de ha valakit felcsigázott, keressen meg, én szívesen megválok az enyémtől baráti áron.

Így hangzik az egyik dal, ami egészen tetszik, még nekem is:

Így pedig okarínán Cris Gale előadásában:

Kotta, vagy tabulatúra?

Akik frissek még az okarína (és főleg a zenei világban), gyakran kérnek tőlem tabokat, amiket tudnak gyakorolni. (A tabulatúra – vagy röviden tab – egy olyan lejegyzési módja a zenének, ahol nem közvetlenül a hangok vannak leírva pl ötvonalas kottán bogyókkal, vagy számokkal a számos kottában, esetleg betűkkel, hanem az adott hangszer valamilyen illusztrációjával, és annak pl. a megfelelő lefogásának szemléltetésével jelzik, hogy milyen hangot kell épp játszani.) Nekem sajnos (annyira azért nem persze) már jó ideje nincsenek tabjaim. Nem mintha annyira profi lennék már az ötvonalas kottából való játszásból, csak épp hamar beláttam, hogy a taboknak megvannak a korlátai, kevésbé átlátható, és sokkal kevesebb van belőle a neten, mint a rendes kottákból. Ráadásul a kotta hangszerfüggetlen leíró nyelv, míg a tabokat okarína típusonként újra kell írni. Én is kuncsorogtam eleinte sokat fórumokon tabokért. Mivel macerás legenerálni őket, nem nagyon segített senki – érthető, én sem szeretek időt ablakon kidobni. (Tény, hogy már vannak olyan profi tabok, amikkel pl. a ritmust is le lehet írni az ötvonalas kottához hasonló módon, de ha meg már ennyire felokosítjuk a tabot, ennyi erővel az ötvonalast is megtanulhatjuk helyette.)

forrás: baptista.hu

Így bár előbb utóbb úgyis mindenki be fogja látni magától is, de most itt külön megragadnám az alkalmat én is, hogy arra buzdítsak minden kezdőt, hogy mihamarabb kezdje el tanulmányozni az ötvonalas, vagy a számos kottát. (A számos kottát Ázsiában használják előszeretettel, aki az ázsiai dalok rajongója, annak jó, ha azzal is megismerkedik.) A kotta olvasás nem ördöngősség, és nem is kell egyből mindent tudni róla, hogy az ember elkezdhessen játszani belőlük.

Aki ennek ellenére (vagy csak egyelőre) maradna a taboknál, azoknak ajánlok pár tab generátort. A Songbird Ocarina pont most készített egy már elég profi tab generátort (bezzeg az én időmben :D), különböző okarína típusokhoz, aki ért angolul, az itt most meg is nézheti az ismertető videót róla. (Persze, aki nem ért angolul, az is megnézheti nyilván, csak esetleg nem fogja teljesen érteni :))

Illetve van még itt pár tabos link, ezeket még régebben gyűjtöttem nektek:

STL tab generátor
Tab generátor gyűjtemény
Tabok
Szintén tabok

Hogyan értelmezzük a számos kottát (jiǎnpǔ)?

Mindenki látott már ötvonalas kottát. Valószínűleg betűs kottát is. (C C D C F E…) Ám van még ezen kívül néhány módja a zene lejegyzésének, amik közül most röviden a számos (vagy számozott?) kottát mutatnám be. Ez nem annyira közismert nálunk, nekünk azonban nem árt ismerni, mert az okarína ázsiai népszerűsége miatt (ott ugyanis igen nagy előszeretettel használják) bármikor könnyen belefuthatunk ilyen típusú kottába. A bejegyzés nem annyira rövid, de akit érdekel, az azt gondolom, rászánja majd az 5 percet.

A bejegyzés tartalmazni fog néhány olyan alapvető zenei fogalmat (ütem, dúr skála, stb.) , amiknek a magyarázatára nem tudok kitérni, rengeteg leírás van a neten ezekről, itt a blogon is volt már link. Az itt leírtak tehát némi előzetes zenei ismereteket igényelnek itt-ott.

Angol nyelvterületeken „numbered musical notation„-nek hívják, vagy „simplified notation„-nek, germán nyelvterületeken pedig „Ziffersystem„-nek, vagy „cipher system„-nek. Kínában „jiǎnpǔ„-nek nevezik. Néhány európai országban is használatos egyébként ez a zene lejegyzési mód, de jellemzően inkább Ázsiában.

Megjegyzés: Mivel a legtöbb országban – ahol az okarína ismertebb hangszer – az angolszász területeken használatosan betűs leírást használják, ezért én is ezt használom. Tehát az alap hangsor eszerint: C D E F G A B C – (Ezzel szemben Magyarországon a „B” helyett „H”-t írunk és mondunk.)

Node nézzük, hogyan is épül fel egy ilyen kotta!

A számok valójában egy skála szolmizációs hangjait jelölik (1-7). (Egészen pontosan diatonikus Dúr skálára vonatkoznak alap esetben.) Pl:

C-DÚR:

Hang:                 C   D   E   F   G   A   B
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

G-DÚR:

Hang:                 G   A   B   C   D   E   F♯
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

De lehet Moll skála is:

C-moll:

Hang:                 Eb  F   G   Ab  Bb  C   D
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

Tovább a folytatáshoz

Főbb okarína hangolások szerte a világban

Mindenféle okarínákat lehet vásárolni ma már, gyakran találkozhatunk ugye Alto C, SF, vagy mondjuk a Sol kifejezések egyikével-másikával, és könnyen lehet, hogy nem teljesen tiszták ezek mindenki számára: most akkor melyik elnevezés mit is jelent valójában? Megpróbálnám kicsit rendbe tenni ezt most a fejekben. Ez egy kicsit hosszabb írás lesz a megszokottnál, de azt hiszem (remélem), sokaknak segít majd átlátni az okarínák különböző hangolásait.

Az okarínákat is, mint a többi fúvós hangszert, leggyakrabban a hangolása alapján nevezik el. Ám a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A hangolási rendszerek közt bizony különbségek vannak, és ezek a szóban forgó okarínák származási helyeivel vannak leginkább összefüggésben. A különböző nemzetek ugyanis egyrészt eltérő zenei nyelvezetet használhatnak, másrészt más-más hangterjedelmű hangszereket készítenek sok esetben. Vegyük az egyik leggyakoribb hangolás elnevezést, s abból egy konkrét példát:

Soprano G (röviden: SG) – hangterjedelme: G5-C7

Ez esetben a Soprano előtag a hangtartomány általános elhelyezkedését jelöli a teljes zenei hangkészletben. Ez lehet Soprano, Alto, Tenor, Bass, Contrabass.
A „G” pedig a hangszer alaphangját (tonika). Az alaphang alatt azt a hangot értjük, mely akkor szólal meg, mikor a hangszer összes lyuka le van fogva, tehát ez a vele játszható legmélyebb hang. (A 11-12 lyukú transverse/sweet potato, illetve az újabb 7-8 lyukú pendant okarínáknál a pici segédlyukakat nem vesszük bele az alaphang értelmezésébe!) Legelterjedtebb, okarínáknál használt alaphangok: C, G, F, D Bb.
A G5-C7 azt jelenti, hogy ha leülsz egy zongora elé – amin manapság min. 7 oktávnyi billentyű fekszik előtted -, akkor az okarína hangterjedelme a zongora 5. oktávjának G hangjától a 7. oktáv C hangjáig terjed. Értelemszerűen az alaphangja/tonika (a fent leírt kitételt figyelembe véve): G5.

1. ábra – nagyításért kattints a képre!

A legtöbb országban ezt a fajta jelölést használják a készítők, kivéve az olaszokat, ők egy teljesen más szisztémát használnak. Az olasz hangolási rendszer pontosan egybevág az ő okarína-zenekar felépítésükkel. Azok ugyanis 7 főből állnak általában, és minden tagnak más hangolású a hangszere, s így heten lefedik a teljes okarínán elérhető hangkészletet. Az okarínák nevei, a zenészek zenekarban betöltött helyei szerint vannak elnevezve, úgy mint primasecondaterzaquartaquintasesta és settima. (Vagyis első, második, harmadik, …) A prima és a seconda ők a soprano-k, terza és quarta az alto-k, quinta és sesta a bass-ok, és a settima a contrabass.

Röviden így jelölik őket: 1a, 2a, 3a, 4a, 5a, 6a és 7a.

A páratlan számú okarínák általában az adott darab tonikájának megfelelő alaphangúak, míg a párosak ezeknél éppen egy tiszta kvinttel magasabbak, vagy egy tiszta kvarttal alacsonyabbak.

Tehát, ha 1a, 3a, 5a és 7a okarínák C alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a G alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a Bb alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a F alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a D alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a A alaphangú.

Ezeket még a megfelelő szolmizációs hangok rövidítéseivel egészítik ki, és így jön ki a végleges elnevezés (lásd 1. ábra). Akit mélyebben érdekel az olasz rendszer témája, az itt olvashat róla bővebben (angolul).

Az 1. ábrán összeszedtem a legismertebb okarína készítők okarínáinak elnevezését, a hozzájuk tartozó hangtartományokkal. A hangtartomány oszlopban zárójelben jelöltem, hogy a segédlyukakkal hány hanggal lehet alámenni az alaphangnak. Valamint ha a szóban forgó okarína nem 12 lyukú, akkor attól függően, hogy hány lyukú, értelemszerűen a hangtartományok legfelső hangja is módosul. A lenti PDF-ben szemléltetném példakánt a Focalink, Noble és a velük azonos rendszert használó okarínák elhelyezkedését az ötvonalas kottás rendszerben (kinagyítható, letölthető):

https://www.scribd.com/doc/58654467/Legnepszer%C5%B1bb-okarina-hangolasok

 

Néhány összefüggés a hangolásokkal kapcsolatban:

  • Az okarína mérete fordítottan arányos a hangmagasságával – minél kisebb (a belső űrtartalma), annál magasabb hangolású.
  • Minél mélyebb a hangszer, annál nehezebb a felső hangjait tisztán megszólaltatni (a bólintó technikát kell alkalmazni).
  • Az okarína hangolásának pontossága csak abban az esetben igazán fontos, ha más, pontosan behangolt hangszerekkel (vagy előre felvett zenei alappal, karaoke alappal) szeretnénk együtt játszani. Ha csak szólóban játszanánk, akkor csak az a fontos, hogy a hangszer hangjai önmaga alaphangjához képest legyenek pontosan hangolva. Az, hogy az alaphang esetleg AC helyett valójában AC#, szólóban nem olyan érdekes.