Hogyan értelmezzük a számos kottát (jiǎnpǔ)?

Mindenki látott már ötvonalas kottát. Valószínűleg betűs kottát is. (C C D C F E…) Ám van még ezen kívül néhány módja a zene lejegyzésének, amik közül most röviden a számos (vagy számozott?) kottát mutatnám be. Ez nem annyira közismert nálunk, nekünk azonban nem árt ismerni, mert az okarína ázsiai népszerűsége miatt (ott ugyanis igen nagy előszeretettel használják) bármikor könnyen belefuthatunk ilyen típusú kottába. A bejegyzés nem annyira rövid, de akit érdekel, az azt gondolom, rászánja majd az 5 percet.

A bejegyzés tartalmazni fog néhány olyan alapvető zenei fogalmat (ütem, dúr skála, stb.) , amiknek a magyarázatára nem tudok kitérni, rengeteg leírás van a neten ezekről, itt a blogon is volt már link. Az itt leírtak tehát némi előzetes zenei ismereteket igényelnek itt-ott.

Angol nyelvterületeken “numbered musical notation“-nek hívják, vagy “simplified notation“-nek, germán nyelvterületeken pedig “Ziffersystem“-nek, vagy “cipher system“-nek. Kínában “jiǎnpǔ“-nek nevezik. Néhány európai országban is használatos egyébként ez a zene lejegyzési mód, de jellemzően inkább Ázsiában.

Megjegyzés: Mivel a legtöbb országban – ahol az okarína ismertebb hangszer – az angolszász területeken használatosan betűs leírást használják, ezért én is ezt használom. Tehát az alap hangsor eszerint: C D E F G A B C – (Ezzel szemben Magyarországon a “B” helyett “H”-t írunk és mondunk.)

Node nézzük, hogyan is épül fel egy ilyen kotta!

A számok valójában egy skála szolmizációs hangjait jelölik (1-7). (Egészen pontosan diatonikus Dúr skálára vonatkoznak alap esetben.) Pl:

C-DÚR:

Hang:                 C   D   E   F   G   A   B
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

G-DÚR:

Hang:                 G   A   B   C   D   E   F♯
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

De lehet Moll skála is:

C-moll:

Hang:                 Eb  F   G   Ab  Bb  C   D
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

A számok felett, illetve alatt lévő pontokkal lehet jelölni az oktávot, mégpedig a következők szerint:

Ha a szám alatt egy pont van, azt azt jelenti, hogy a pont nélküli számnál egy oktávval lejjebb van. Ha két pont van alatta egymás alatt, akkor két oktávval lejjebb. Ugyanígy, ha a szám felett egy pont van, akkor a pont nélkül jelölt hangnál egy oktávval feljebb van, ha kettő pont, kettővel, és így tovább…

Aláhúzással, gondolatjelekkel és pontokkal lehet jelölni a hang hosszát, mégpedig a következők szerint:

Egy “sima” szám negyed hangot jelöl. Minden egyes aláhúzás felezi a hang megszólalásának hosszát. Tehát ha egyszer van aláhúzva, akkor nyolcad hang, ha kétszer, akkor tizenhatod hang, stb. Az aláhúzások száma egyébként így megegyezik az ötvonalas kottában a hangjegy zászlóinak számával.

Hosszítani a hangot, utána írt gondolatjelekkel és pontokkal lehet. Minden egyes gondolatjel negyed hanggal hosszítja meg az alap hangot. Ha pontot teszünk egy sima, vagy aláhúzott hang után, az a jelölt hang hosszának felével hosszítja meg, a dupla pont pedig a 3/4-edével.

egész hang:       1 - - -    pontozott egész:    1 - - - - -    dupla pontozott egész:   1 - - - - - -

fél hang:         1 -        pontozott fél:      1 - -          dupla pontozott fél:     1 - - ·

negyed hang:      1          pontozott negyed:   1·             dupla pontozott negyed:  1··

nyolcad hang:     1          pontozott nyolcad:  1·             dupla pontozott nyolcad: 1··

tizenhatod hang:  1
                  =

A szünetet egyszerű “0”-val jelöljük.

A szünet hosszának jelölése megegyezik a hangok hosszának fentebb leírt jelölésével, azzal a plusszal, hogy szünetnél szokás a “0”-k ismétlése a kötőjelek használata helyett. Az ötvonalas kottával ellentétben itt nincs külön jelölési módja egy teljes ütemnyi szünetnek. Egy háromnegyedes ütemnyi szünet pl. így néz ki: | 0 0 0 |

No, már alakul a rendszer, nézzük mivel határozzuk meg a hangkészletet, azaz a skálát!

A kotta elején lefektetjük a skála alaphangját, tehát meghatározzuk, hogy az “1”-es hang milyen hangnak felel meg. Pl.: “1=C” -vel C-Dúr skálát jelölünk. “1=G” -fel G-Dúrt. Hogy kicsit csavarjunk a dolgon, ez csak a Dúr skálákra vonatkozik, moll skálák esetén a “6”-os hangot feleltetjük meg az “1”-es helyett, pl.: “6=C” -vel C-moll skálát jelöünk.

A módosított hangoknál az ötvonalas kottából jól ismert # és b jelölést használjuk, csak épp itt nem a hang után (pl.: C#) írjuk, hanem elé (pl.: #1). Amire azonban figyelni kell, az az, hogy ezek a módosítások a diatonikus skála hangjaira (1 2 3 …) vetített relatív módosulást jelölnek, nem pedig a hangok neveire (C D E …) vonatkozót. Tehát pl. a C-moll skála vezetőhangja, a “B” helyes jelölése: “#5”, mivel az “5” a C-moll skála “Bb” hangját jelöli, és azt felfelé kell emelni, hogy “B”-t kapjunk.

Az ütemmutatót általában a kulcs után (az ötvonalas kottában használatos módhoz hasonlóan) tüntetjük fel, pl.: 3/4. (Csak egy vízszintes vonallal elválasztva egymás alá írva.), méghozzá a skála jelölés után, a kotta sor tetején. Ezt a kottában menet közben lehet változtatni, akárcsak a skála meghatározását.

Az ütemvonalak különböző fajtáit (ütemvonal, kettős ütemvonal, ismétlő jel, stb.)szintén  az ötvonalas kottához hasonlóan használjuk.

Végezetül nézzünk egy példát – az Amazing Grace kottáját -, számos és ötvonalas  módszerrel lejegyezve is:

Számos lejegyzés

Ötvonalas lejegyzés

Számozott fogástábla - katt a nagyításért!

A leegyszerűsített lényeg talán ennyi volna, persze ennél azért mélyebb ez a téma is, pl. akkordokra, ütős és vonós specifikus jelölésekre direkt nem tértem ki, csak azokra a főbb témákra, amik nekünk, okarína gyakorlóknak kellhetnek. Akit érdekel, külföldi oldalakon utána olvashat a többinek, sajnos magyar forrást én nem találtam azt hiszem egyet sem.

Felhasznált forrás, ahol részletesebb leírást olvashattok a témáról (angolul): Wikipédia – Numbered musical notation,
Chinese Musical Notation – Music without a Staff!

Aki szeretne ilyen kottákat készíteni, szerkeszteni magának, annak van egy pici, de hasznos ingyenes szoftver ehhez, az S-Music, innen letölthető. (Ha megszűnne a készítő oldala, közvetlenül tőlem is letöltheted itt.)

És végül jobb oldalon egy fogástábla, amihez hasonlóval igen könnyen találkozhatunk, ha Ázsiából rendelünk okarínát. Kattints a képre, hogy kinagyítsd!

Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, bátran oszd meg, vagy fejezd ki máshogy a tetszésedet! :) Ha valahol véletlen butaságot írtam volna, kérlek javíts ki! Köszönöm!

Kommentáld

vagy

Most történ(ik/t)
Ocarina Delta Fesztivál 2016 Beszámoló 1. rész
Beszámoló 2. rész
Okarína minikurzus
Csemegézz!
  • – Top bejegyzések (32)
  • Agócs (70)
  • Csengésdallam (1)
  • Érdekességek (76)
  • Hírek (81)
  • Interjú (6)
  • Irodalom (5)
  • Ismertető (37)
  • Lemezajánló (9)
  • Nincs kategorizálva (32)
  • Nyereményjáték (7)
  • Okarina készítés (22)
  • Okarina vásárlás (51)
  • Szavazások (5)
  • Youtuberek (17)
  • Zelda mánia (3)
Archívum
Bejegyzés értesítő
Keresés
Support Free Vaping!
Címkefelhő
Szavazások

Te mennyit szánnál egy okarinára, hogy kipróbáld magad vele?

View Results

Loading ... Loading ...
show
 
close
rss Follow on Twitter facebook youtube Skype soundcloud