Nemrég vásároltam a Vaterán 2 okarinát. Zeneileg kevéssé használhatóak, az egyik igazából abszolút nem, inkább csak a dísz kategóriába sorolnám, a másik az tulajdonképpen még jó is lehetne, de mégsem igazán az. :) Utóbbi azért néhány szót mindenképp megérdemel, mert érdekes darab, az tény. No akkor nézzük!
A fenti képen látható kirgiz okarina 7 lyukkal rendelkezik, és egész kellemes hangja lenne, a probléma csak az vele, hogy első ránézés ellenére ez valójában egy ráfúvós okarina, tehát hangzásra a kínai Xun-re hasonlít, igaz kialakítottak rajta egy kis befúvó nyílást, ami helyetted irányítja a befúlyt levegőt úgy, hogy az pont a tényleges nyílás felett menjen el. Becsapós :) (A ráfúvásos okarina ugye olyan, mint mikor a sörösüveget fújjuk, huhogó hangja van. Ám ennek a kialakítása megspórolja nekünk azt, hogy a megfelelő dőlésszöget ki kelljen tapasztalnunk ahhoz, hogy az megszólaljon.)
Ennek tudatában már nem szól olyan borzasztóan, hisz az ilyen típusú okarináknak egészen más hangja van, mint a „normál” befúvó- és hangnyílással rendelkezőknek – mint amilyennel a furulya is rendelkezik például. Ám még így is sajnos túl levegős a hangja, az oktáv felső részéhez ráadásul már igen komoly erővel kell fújni, hogy egyátalán szóljon.
A problémát tovább tetézi az, hogy a lyukak elhelyezkedése teljesen groteszk, mind a felső haté, mind a hetediké, ami alul van. Borzasztó kényelmetlen lefogni, totál kitekeredett ujjakkal kell tartani. Nincs hozzá lefogási tábla sem sajnos. Egyébként nekem van már egy kirgiz okarinám, ami egészen más, mint ez, az használhatóbb zenére, bár pl. lefogási táblát ahhoz sem kaptam anno. Úgy látszik ez arrafelé nem divat :) (A másik kirgiz okarinámról szóló bejegyzésben egyébként van egy videó, amiben ennek az új kirgizemnek a volt tulajdonosa játszik rajta még :))
Ennyi tehát, de mindezek ellenére jó vételnek tartom, kuriózumként fog virítani a polcon :)