Ágoston Péter bejegyzései

Ágoston Péter névjegye

2008 végén talált rá az okarinára. Azóta "megszállottan" igyekszik minél többet megtudni róla, minél szebben megtanulni játszani rajta és minél több emberrel megismertetni. Egyéb idejében IT és útkeresési témákat kutat.

Woohooo, 4. helyezést értem el a TON okarína fotós versenyén!

1 hozzászólás

Volt a TON-on (The Ocarina Network) múlt hónapban egy fotós nyereményjáték. A kiírás egyszerű volt, okarínát kellett fotózni, egy akármilyen környezetben, plusz mellékelni egy igazoló képet, amin látszol te is, vagy egy névtáblád, hogy lássák, azt valóban te fotóztad. Igazából én is a vége előtt pár nappal döntöttem el, hogy nekifutok, így még a budrioi indulás előtt, egy napsütéses szombati napon kimentem az Örs Vezér téri IKEA melletti parkocskába (amit pár nappal előtte szúrtam ki véletlenül), és ott lőttem egy szép pitypang rengetegben ezt:

Kattints a képekre a nagyításért! 

A kép, amivel neveztem.

A kép elkészítése talán nem is volt annyira vicces, hogy ott gubbasztok a fűben, mint utána, mikor magamat próbáltam fotózni az okarínával és egy nyomtatott A4-es névtáblával :D Az első 5 helyezett lett díjazva, az első 100$-t, a második egy szép Dreambirth okarínát, a harmadik, negyedik és ötödik pedig 25$ kapott. Nos, ma megtudtam, hogy én lettem a 4. a fenti képpel! Woohooo! :) A képen egyébként egy Koreából beszerzett 12 lyukú Condor AC-m látható. Gyönyörű darab. Pitypangok nélkül is ;)

Nekem egyébként a 2. helyezett volt a személyes kedvenc:

A 2. helyezett, „Riquismo” fotója

A többi helyezett képei itt tekinthetők meg.

[Budrioi Fesztivál 2013] A Tradícionális Kézműves Síp és Okarína Vásár

3 hozzászólás

Ezt nagyon imádtam! Igazából ez volt az egyetlen program, amely a fesztivál mindhárom napján (péntek, szombat, vasárnap) állandó volt. (Kivéve a szombatot, mert szombaton délelőttre beköltözött a vásár Bolognába, a Mercato della Terra piacára, ami szintén egy kézműves szerű vásár volt, élelmiszerek, ételek, italok, illatszerek, stb.)

A kivágott bélyegképekre kattintva tekinthetőket meg a teljes fotók.

A vásáron szépen kipakolta a portékáját minden okarína készítő, aki eljött a fesztiválra, volt olasz, brit, francia, osztrák, német, norvég, svéd, kínai, koreai és szerintem idén volt először, hogy volt magyar is :) Érdekes, hogy bár az olaszok igazán nagy hangsúlyt fektetnek az okarína hagyományőrzésére, mégsem az olasz készítők vitték a pálmát a legtöbb esetben. Jó volt látni, hogy a készítők jó része már ismerte egymást, régi ismerősökként köszöntötték egymást, s a fesztivál végére az új generáció is már e család részévé vált. Mindenki kedves volt a másikkal, kipróbálták egymás hangszereit, megvitatták, kié miben jó, mit, hogyan lehetne még csiszolni, stb. Tovább a folytatáshoz →

[Budrioi Fesztivál 2013] A hálám és egy kis kedvcsináló

1 hozzászólás
Ágoston Péter

Vásárlás előtt

Majdnem hihetetlen, de ott voltam. A 7. Budrioi Okarína Fesztiválon. Hatalmas élmény volt, és persze nem csak a fesztivál, az egész út, oda is, meg vissza is. Szuper koncertek, izgalmas vásár, régóta várt élő találkozások Youtube-os, Facebookos ismerősökkel, és még sok minden más is persze. Még szedegetem össze a képeket és videókat, próbálom összerakni, hogy milyen témákról, miket írjak, de addig is hadd köszönjem meg mindenkinek, aki akár anyagilag, akár bárhogyan máshogy támogatta a kijutásomat. Köszönöm nektek! (Külön köszönet Pál Tamás barátomnak és párjának, hogy kikísértek engem, és hogy jelenlétükkel emelték a fesztiválon túl odakinn eltöltött idő fényét :)

Így előzetesen eddig ezekről a témákról gondolom, hogy fogok írni:

Képek vannak, egy-egy videó is, igaz sajnos a kis kézi kamerám a rögzített hangminőséget tekintve nem éppen okarína felvételére lett tervezve, de majd igyekszem keresni jobb hangminőségi felvételeket másoktól is. Másik fájdalmam az volt, hogy az olaszok nem igazán foglalkoznak vele, hogy olaszul nem értő emberek is léteznek. Így az oké, hogy egy akármilyen boltban vásárláskor minden terméken csak olaszul van feltüntetve minden (nem mint nálunk, hogy minimum 5 nyelven rajta van, aminek rajta kell), de ugyanígy az egész fesztiválon sem volt fordítás/tolmácsolás sehol a programokon. Na de sebaj, azért majd megpróbálom kommentálni a képeket némi plusz infóval :)

Végül, addig is, míg jómagam összeszedem az anyagokat, és megosztom itt veletek, íme egy nem általam készített válogatás a kinti performanszokból. Akinek nincs ideje végignézni a 23 percet, azoknak mondanám az én kedvenc részeim: 2:32-től egy kis mai popzene okarínán Tom Vanopphemtől, akinek egyébként magyar felmenője is van, de erről majd később, ingyen osztrák tánclecke 10:28-tól egy japán hölgy számára, s végül a kedvencem, 14:00-tól 4 kezes duett attrakció egy közös okarínán Fabio Galliani és Emiliano Bernagozzi előadásában :) Persze aki teheti, nézze végig az egészet, ebben a videóban csak zenei előadások vannak összevágva.

Budrio Projekt – Készülődés

Minden vélemény számít!
44378_523867531008923_1867948233_n

Budrioban már várja az érdeklődőket az „Okarína világ”

Kevesebb, mint 12 óra és indulunk. Úgy döntöttem invesztálni fogok egy 250MB-os roaming 3G adatcsomagra. Ami azért jó, mert annyiba került, mint itthon 2.5 x az 500MB-os csomag :) Eléggé fáj, viszont cserébe igyekszem majd nyomatni a telefonnal nektek képeket a fesztivál alatt is végig, nem csak majd itthonról, amiket a rendes géppel lövök. Viszont az egyszerűbb adminisztrálás miatt ezeket nem ide fogom tölteni a blogra, hanem a Facebook oldalra és a Twitterre.

Úgyhogy aki szeretné nyomon követni ezeket a röptében feltöltött pillanatokat, az lájkolja az Agócs és az okarína facebook oldalát  és tartsa nyitva a szemét, és/vagy kövessen Twitteren! :)

Agócs menni Budrio. Rozi viszi. Jííháá!

2 hozzászólás

Pontosan egy hónap múlva lesz indulás. A végső terv szerint (ha ugyan létezik ilyen) hárman megyünk, egy jóbarátom, a barátnője és jómagam. Igazából hármunk közül leginkább csak engem izgat az okarína fesztivál, viszont ki ne szeretne utazgatni ugye? :) Ahogy számolgattam, nem lesz annyira olcsó a sztori összességében, viszont erősen élménydúsnak ígérkezik. Ugyanis úgy döntöttünk, hogy nem repülünk, vagy vonatozunk, inkább 4 keréken szeljük át ezt a kb 2 x 900 km-t. A kedves jószág, aki elvisz majd minket, nem más, mint Rozi, akit a lenti képen láthattok:

Ő Rozi - lelke van.

Ő Rozi – lelke van.

Legalábbis reméljük, hogy ügyesen elvisz minket oda-vissza, mert hát ilyen hosszú úton még egy huzamban nem volt tudtunkkal :) De szépen szeret(l)getve van rendszeresen, szóval nem lesz itt semmi baj. Tudjuk mivel lehet kedveskedni neki. Én pl. nagyon szeretem a jó teákat, fogok is vinni. Na, Rozi a motorolajat szereti, úgyhogy neki azt viszünk az útra desszertnek egy nagy kannával :)

Tovább a folytatáshoz →