Európában talán egyedül az olaszoknál van kultúrája és történelme az okarinának. Ha valaki egy ideje foglalkozik már a hangszerrel, nem lehet ismeretlen számára Giuseppe Donati neve. Ő volt az első okarina készítő, aki először Budrio-ban, majd később Bologna-ban és Milano-ban is műhelyt alapított, s tömegesen készített okarinákat. Ő alkotta meg az első diatonikus okarinát és tőle származik az ocarina elnevezés is.
Fabio Menaglio, egy mesterember a tiszta hangok szolgálatában (forrás: ocarina.it)
Budrio-ban azóta, hogy Giuseppe megkezdte munkásságát és kifejlesztette a mai professzionális okarinák ősét (1853), nagy hagyománya van a hangszernek. Jópár neves okarinkészítő került ki a környékről, mind hozzátéve a maga tudását és plusszát az „ősök” hagyatékához. Itt alakult meg a ma is működő „Budrio-i okarinista társulat” (aka Gruppo Ocarinistico Budriese), melyet először Emilio Cesari hozott létre az 1920-as években. A budrio-i okarinák minőségi színvonalát végül Fabio Menaglio emelte a koncerthangszerek magasságába. Azóta is nemzetközileg elismert koncert okarinákat készít, s ad el külföldre is, főleg Japán, Németország, Ausztria, Svájc, Hollandia és Kanada számára. (Ha rendelnél, kattints fenn a „Hol vásárolhatsz” linkre.)
A budrio-i okarinák egyébként szemben az ázsiai okarinákkal, általában csak 10 lyukúak és az ázsiai Bass, Tenor, Alto, Soprano stb. besorolással szemben náluk Do1, Sol2, Do3, Sol4, Do5, Sol6, Do7 besorolások vannak, illetve az okarinák formája is némileg eltérő, ahogyan a neve is utal rá, egy fej és láb nélküli libára hasonlít leginkább :)
Íme egy gyönyörű előadás a „Budrio-i okarinista társulat”-tól (Youtubeon: ocarinagroup):