Címke: tilinkó

Mik történtek az elmúlt 2 hónapban? (okt.-nov.)

Eseményekben gazdag volt az utóbbi két hónap, úgy döntöttem írok egy rövid összefoglaló bejegyzést, hátha valaki leamardt erről-arról. No lássuk mik történtek:

A bejegyzés értesítőm még mindig csinál vicces dolgokat, a múltkori WordPress plugin frissítésem pl. szépen fejbecsapta a nagy nehezen magyarra fordított előző verzióm. (Mea culpa…) Most meg lehet, hogy erről a bejegyzésről az értesítőt olyanok is megkapják, akik nem is iratkoztak fel, csak regisztráltak a blogba. (Ha ilyen van, elnézést, a bejegyzés értesítő levél végén leiratkozhat természetesen.) Azért ezek az esetenkénti anomáliák senkit ne riasszanak el a feliratkozástól! Előbb-utóbb normalizálódik a rendszer :)

Volt ugye ez a Docjazz4 féle nemzetközi okarinás videó verseny, az „OcAwareness Contest 2010”, amin végre Magyarország is képviseltette magát 3 videóval :) (részletek…) / Egyébként az összes nevezés megnézhető már itt: http://octalk.net

Voltam Pécsen egy hétvégére lazulni, ahol is elővettem a porosodó tilinkómat, amiről rövidke bénácska videó is készült, illetve pár szóval bemutattam e remek népi hangszert. (részletek…)

Volt ugye egy remek kezdeményezés az iszapkárosultak megsegítésére, amihez készítettem egy rövid videót, hogy könnyebben terjedjen az ige. (részletek…)

Illetve egy új cikkírómnak (Erős Ádám a.k.a. Cinege) hála felkerült a blogra az első okarina készítésről szóló bejegyzés, sok képpel, részletes leírással. Aki szeret otthon barkácsolni, az máris nekiállhat megcsinálni első agyagból készült kavics okarináját! (részletek…)

Nos, nagyjából ennyi volt a lényeg. Illetve ugye történt még, hogy a Facebookos csapatot tönkretették, mert letiltották a Facebook fiókom, de erről biztos mindenki hallott, mert az erről szóló bejegyzésem annyian olvasták kedves ismerőseimnek hála, mint még egyik másikat sem. (Egyik szemem, sír a másik…)

Azt hiszem a jövőben is fogok ilyesfajta összegző bejegyzéseket készíteni 1-2 havonta, mert nekem is jó így áttekinteni.

Egy utánozhatatlan hangzású népi hangszer: a tilinkó

Tilinkó

Talán fél éve vehettem a vaterán azt a C hangolású tilinkót, melyet nem valami sokat forgattam azóta. Most azonban hétvégén Pécsett voltunk

látogatóban egy nagyon jó barátoméknál, ilyenkor mindig betárazok egy rakás hangszer a hátizsákba, hogy a Mecsek-oldalban végre kiengedhessem a hangjukat úgy istenigazából. Ez alkalommal valamiért megakadt a szemem a porosodó tilinkón a válogatás közben, így bár kilógott, de ennek ellenére belekerült a hátizsákba.

De mi is ez a vicces nevű hangszer? Nézzük mit mond a Wikipédia:

tilinkó mint hangszernév sokféle népi fúvós hangszert, furulyát, fűzfasípot jelölhet, de szűkebb értelemben a hangképző nyílás nélküli perem-, vagy néha dugós furulya elnevezése. A tilinkó hangkészlete a természetes felhangsor hangjaiból áll, ezeket a fúvás erősségének változtatásával és a cső végének zárásával-nyitásával lehet előállítani. A mai Magyarországon ilyen népi hangszernek nincsen nyoma, csak a csángók és a máramarosi, moldvai (bukovinai) románok körében használatos. A moldvai csángók tilink, tilinka, csilinka, pilinka, pipilinka néven ismerik, a gyimesi csángók közt szélenfúvó furulya a neve. Jellemző építési anyaga a fűzfaágról lehúzott héj, hossza 60–80 cm közötti. Elsősorban pásztorok hangszere.

Felépítését tekintve tehát piszok egyszerű hangszer, egyetlen cső, melynek egyik végén egy dugó, pici befúvó nyílással, és egy szélhasító nyílás, ami egy síphoz hasonlítható leginkább. Hangképző nyílása nincs mint egy furulyának, vagy okarinának, a hangmagasságot a befúlt levegő erősségével lehet szabályozni, ami némileg nehezíti a játékot mondjuk egy furulyához képet. Keményen tudnunk kell uralni a tüdőnket és a rekeszizmunkat, hogy azt a hangot szólaltassuk meg, amit szeretnénk. De persze ez is csupán gyakorlás kérdése.

Miközben a zenész egyik kezével marokra fogva az ajkaihoz illeszti a hangszer felső végét, a másik kezével az alsó végét úgy tartja, hogy mutatóujjával a nyílást nyithassa-zárhassa. A cső nyitott állapotában a teljes természetes felhangsor, zárva az ennek megfelelően egy oktávval mélyebb alaphang páratlan számú részhangjai szólalnak meg. A kettő kombinálásával ennek a mélyebb alaphangnak a teljes felhangsora szólaltatható meg, nagyjából úgy, hogy a nyitott csövön a páros, a zárt csövön pedig a páratlan számú részhangok képezhetők.

Főként improvizációs hangszer szerintem. Aki szereti a „csak úgy fújogatunk valamit”-féle zenélgetést, annak szívből ajánlom! :) Egy kis konga alapra nekem minimális gyakorlás után ennyit sikerült kihoznom belőle (köszönet Zsolti barátomnak az alapért!):

Bővebb infó: Amanita, Wikipédia