Címke: Budrioi Fesztivál 2015

A 2015-ös Budrioi Okarína Fesztiválról #4 (ezekkel lettem gazdagabb)

Lássuk mikkel lettem gazdagabb – mármint az új ismeretségeken és élményeken túl, úgy értem :) Idén úgy terveztem, hogy veszek kinn egy Stein Forte tripla okit, de ez ugye úgy alakult, hogy még a fesztivál előtt bekövetkezett egy súlyos leárazás keretében. Így ez már pipa volt. A másik, amit szerettem volna, az egy erősebb bassz C (BC) lett volna, viszont valahogy egyik sem nyerte el igazán a tetszésem, amik most kaphatók voltak kinn. Az árukról nem is beszélve… 180-220 € közt mozogtak a BC-k, így végül ezt most elengedtem.

Az új szerzemények - balról jobbra haladva: Clacol BG, Jade Everett AC, Rotter SC, JAde Everett SB, Marcus Felsner SC

Az új szerzemények – balról jobbra haladva:
Clacol BG, Jade Everett AC, Rotter SC, Jade Everett SB, Marcus Felsner SC

Azonban nem jöttem haza mégsem új brummogó nélkül, ugyanis beleszerettem egy Clacol BG-be, ami merőben eltér a sztenderd okarína preferenciámtól, ugyanis csak 10 lyukú, plusz olasz dizájn, olyan, kb. olyan, mint egy barna rögbi labda, egy dudorral az egyik szélén :D Szóval az én ízlésemmel nézve szépnek éppen nem mondanám, de valahogy mégis beleszerettem, és mivel BG létére megfizethető áron is volt, 120 € -ért cserébe Bömbi immáron az én gyűjteményem gazdagítja. (Egyébként csak összehasonlításként, egy Stein BG több, mint 500$, igaz, az 12 lyukú, viszont 3x akkora a súlya, mint ezé. De az egy kisebb vagyon :-/)

A következő darab a Jade Everettől ajándékba kapott „Atlantis” AC. 2 éve vettem egy AC-t tőle, és most derült ki, hogy én voltam a legelső igazi okarína vásárlója :) A tavalyelőtt vett okarínája is gyönyörű, de az nekem túl sok levegőt kért, így nem használtam azóta sem. Anno néhány észrevételemet le is írtam neki, és szerencsére az új modell sokkal jobb lett! (Legalábbis nekem jobban bejön.) Szóval ez már nem a vitrinben fog csücsülni, az tuti :) Tovább a folytatáshoz

A 2015-ös Budrioi Okarína Fesztiválról #3 (videók)

Pénteken mi már késő délután értünk csak oda a fesztiválra, úgyhogy az aznapi koncertek, utcazenélések jó részéről már lemaradtunk, plusz az esti koncerteket is kihagytuk, mert Melinda már fáradt volt nagyon, én meg mire odaértem, már álló hely sem igazán volt az épületben, ahol volt. Azért összegyűjtöttem pár megtekintésre érdemes szösszenetet a teljesség igénye nélkül. Továbbiakért böngésszétek a Youtube-ot!

A klasszikus zene kedvelőinek:

Könnyebb téma: Tovább a folytatáshoz

A 2015-ös Budrioi Okarína Fesztiválról #2 (a vásár és más fotók)

Ivan Dashkov Minsk Belorussziából

Ivan Dashkov Minsk Belorussziából

A 2013-as fesztiválhoz képest idén volt egy-két új készítő is, akik eljöttek, ilyen volt pl. Ivan Dashkov Minsk Belorussziából, akinek nem szokványos okarínái voltak, valami spéci technikát használ, amit nem sikerült értelmeznem még angolul sem, de mivel főleg picik, így tőlük most nem vettem, pedig egy sárkányukért nagyon oda voltam :) Sajnos valami miatt nem sokat vásároltak tőlük, pedig tényleg különleges darabokat készít a srác. Utólag belegondolva talán azért, mert főleg gyerekeknek valókat készít, és a legtöbb régi okarínás, hozzám hasonlóan szerintem már ritkán költ olyanra, ami csak a polcon csücsülne utána. (Gyűjtemény darab.)

Vagy ott volt ez a kedves, örök hippi figura, Marcus Felsner, aki nekem nagyon szimpatikus volt, vele lesz majd itt interjú is. Ő pl. tavalyelőtt is ott volt Hans Rotterékkel, akikkel régi cimborák, de akkor nem vitt saját okarínákat, mert az utóbbi években egyébként jóga tanárként járja a világot. Idén Hans megdumálta, hogy hozzon ő is sajátokat, és jól tette! :)

Marcus Felsner

Marcus Felsner és okarínái

Bár neki is pendant okarínái vannak csak, tőle mégis vettem egyet (és láttam mások is), mert van valami egyedi bájjal fűszerezett nemes egyszerűség az okarínáiban. Az összes teljesen kézzel készített, egyedi mintával, s mégis pontosan hangolva. Egyébként 90%-ban ugyanazok voltak kinn készítők, mint két éve. Persze mindenki hozta az új fejlesztéseit, úgyhogy azért volt mit csekkolni.

Tovább a folytatáshoz

A 2015-ös Budrioi Okarína Fesztiválról #1

Nem igazán tudom, hogy mit is írjak, mert sok minden van, ami érdekes lehet, de mind apróságok. Szóval azt hiszem csak elkezdem, aztán majd jön, ami eszembe jut.

Szóval idén nem voltak külön programok, mint két éve, pl. a készítők workshopja, okarína fa avatás, múzeum látogatás. Ellenben mindhárom nap voltak koncertek napközben is, szóval volt zenebona rendesen. Idén voltak arcok, akikkel érdekes volt élőben találkozni, igazi nagy nevek az okarína világban. Ilyen volt Durian Songbird a Songbird Ocarina-tól, vagy Zack Shih a Stein Ocarina-tól (volt Focalink). Előbbi az USA, utóbbi Tajvan egyik vezető okarína készitő cégének első embere. Duriannal készítettem riportot is, de arra még várni kell, mert diktafonnal vettem fel, még le kell írni, meg értelmezni, lefordítani. Plusz van még 2 másik interjú is: egy Jade Everettel és egy Marcus Felsnerrel.

Zack Shih és Durian Songbird

Zack Shih és Durian Songbird

Beszélgettem Mr. Shih-hel, akit igen sokra tartok. Azon kevés okarína készítők közé tartozik, akikről tudom, hogy ha tőlük rendelek, azt kapom, amiért fizettem. Akik képesek tartani egy bizonyos minőségi szintet, és nem hajlandók alább adni. Megkérdeztem mi a titok nyitja. Elmondta, hogy a készítés folyamata során 5 alkalommal ellenőrzik a hangolást, s ha kell korrigálják. És az 5-ből az utolsót profi zenészek végzik. Többnyire ők azok, akik miatt magasabb árat kell kérnie az okarínákért, ugyanis 25 zenészt alkalmaz erre a munkára, akiknek órabérben fizet, és nem keveset. De azt mondja, ebből nem hajlandó engedni, mert ők azok, akik valóban képesek a hangszer hibáit felderíteni. Ezzel én totálisan egyetértek, és az eredmény is ezt igazolja. Nála a minőség garantált – még ha ezért kicsit magasabb árat is kell fizetni. Arról nem beszélve, hogy valahányszor rendeltem tőle, és kérdésem, problémám lett volna, mindig nagyon segítőkész volt és készséges.

Ma-ku Channal és Daviddel

Ma-ku Channal és Daviddel

De ott volt például David Erick Ramos (aka Docjazz4), akivel szintén most találkoztam élőben először. Jó arc, szimpatikus volt nagyon. A hírnév szerencsére nem rontotta meg, teljesen közvetlen, barátságos figura. Az ő egyik videója volt az én esetemben is (már nem emlékszem melyik), amelyik felkeltette az én érdeklődésemet a hangszer iránt. Szóval jó volt vele is dumálni élőben :) Középen Ma-ku Chant Facebook-ról és Instagram-ról ismertem már előtte, ő is az USA-ból.

Tovább a folytatáshoz