Archive for the ‘Interjú’ Category

Interjú egy úttörő okarínistával, Satoshi Osawa-val

Az alábbi interjú egy japán magazinban (Ocarina Life Magazine – Amazonon megvásárolható) volt olvasható, köszönet húgomnak az angolról magyarra fordításért. A japánról-angolra, majd angolról-magyarra fordítás során nyilván lehet némi torzulás az eredeti szöveghez képest, de a lényeg azért átjön szerintem :) Nagyszerű interjú, én élvezettel olvastam, remélem Nektek is tetszeni fog:

„Az egyik ilyen tényező, hogy az okarína megérinti az emberek szívét, nemde?”

 

Satoshi Osawa

Mr. Osawa Satoshi egy kiemelkedő játékos, akinek sikerült megfognia az okarína világát. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy olyan zenészről beszélünk, aki tevékenységével és játékával kiszélesítette az okarína, mint hangszer fogalmát. Megtiszteltetés volt számunkra hallani az okarínával való találkozásának, a hangszerhez kötődő vonzalmának és a vele való tevékenységének teljes történetét.

Adatgyűjtési együttműködő partner: Prima Gakki Public Company

Milyen alkalommal találkoztál először az okarínával?

Szaxofon szakon tanultam a Kunitachi Zeneművészeti Főiskolán, ám egy alkalommal sajnos elkaptam egy csúnya állkapocs betegséget. Mivel egész életemben zenész akartam lenni, eléggé kétségbeestem az eset után. Az apám, aki nagyon aggódott miattam, megkérdezte: „Most nyílt egy új hangszerbolt, nem akarsz elmenni, hogy kicsit elvonjuk a figyelmedet?” Amint beléptem a boltba, egy sor kis aranyos hangszert láttam felsorakoztatva. Kezembe fogtam az egyiket, és úgy éreztem, ki kell próbálnom. Így találkoztam először az okarínával.

Mi volt az első benyomásod az okarínáról?

Az olyan hangszerek mellé, mint a zongora, a szaxofon vagy a dob egy menő kép is társul. Én magam is így gondoltam, hogy ha hangszeren játszom az olyan király; de végülis az okarína az egyetlen olyan hangszer, melyre ez a kép nem volt igaz. Mikor először megláttam, az volt az első gondolatom, hogy ez a legkevésbé sem menő (nevetés). Ezen elgondolkodva elkezdtem játszani rajta, és ahogy várható volt, a hangszíne túl egyszerű volt, a hangmagassága rossz, szóval első benyomásom szerint nem gondoltam másnak, mint egy „játék”-nak.

De akkor mi volt az az ok, ami miatt komolyan elkezdtél okarínázni?

Szaxofonozni ugye nem tudtam, viszont mindenképp akartam továbbra is hangszeren játszani. Olyan hangszer viszont, melyhez nincs szükség az állkapcsomra, nem sok van. A fúvós hangszerek közül nagyjából csak az okarína és a furulya ilyen. Mivel megértettem a helyzetemet, először keményen elkezdtem gyakorolni a furulyázást – 5 évig tartott ez. Főként a barokk zenére összpontosítottam és mivel igen bonyolult ujjgyakorlatokról beszélünk, mindig órákig gyakoroltam. Akkoriban sokszor tartottam koncertet a kollágáimnak a munkahelyemen. Előadtam a barokk muzsikát furulyán (amibe oly nagy erőt fektettem), majd az előadás végén elokarínáztam egy számot, általában valami olyasmit, mint a Furusato (Szülőváros), Akatonbo (Piros Szitakötő) vagy a Nanatsu no Ko (A hét gyermek). Ilyenkor kezdtem ráérezni az ízére. Olyan volt, mintha mindazt az erőfeszítést, amit a furulyázásba belefektettem, egy szám alatt elsöpörte volna az okarína. Még így is, hogy csak egy dalt játszottam. Miután ez többször megismétlődött, elkezdtem komolyan gondolni az okarínára. Akkoriban azt gondoltam, hogy azokat a zenéket, melyeket szeretek, el tudom játszani a furulyámon, és az okarínával összehasonlítva könnyedén el tudom vele érni az ezekhez funkcionáló hangmagasságokat is. Azonban elgondolkodtam, hogy mi lehet az, ami miatt az okarína ennyire megérinti az embereket?! Míg ezen agyaltam, rájöttem valamire. Talán azért visszhangzik az okarínaszó a szívünkben, mert földből készült hangszerről van szó? Read the rest of this entry »

Ismered a profilok.tw-t? – Meg lettem ott interjúvolva

Egy kedves Twitteres ismerősöm, névszerint Vonzó Vera, óriási ötlettel rukkolt elő és elindított egy oldalt, ahol Twitteres arcokkal csinál izgalmas interjúkat, hogy megtudjuk kik lapulnak a @-ok mögött. Engem is meginterjúvolt, akit érdekel, elolvashatja itt: http://profilok.tw

Twittereseknek mindenképp ajánlom a többi interjú elolvasását is! :)

Interjú Bozó Patrik Krisztiánnal

Bozó Patrik

Szia, Patrik! Igazán kellemes meglepetés volt, mikor megtudtam, hogy valaki komolyabban érdeklődik a blog témája iránt, és még a szerkesztésbe is besegítene! Úgy tűnik, az olvasók ezentúl tőled is olvashatnak majd néha az okarinák világáról. Ejtsünk pár szót rólad!

– Hogy ismerkedtél meg a hangszerrel? Mi miatt döntöttél úgy, hogy okarinán szeretnél játszani (és mondjuk nem gitáron)?
– Egy youtube-os videón, teljesen véletlenül. Amint megszólalt a hangszer, egyből elvarázsolt. Hamarosan be is szereztem egy okarinát, amin képességeim és az adandó idő szerint meg is tanultam játszani. Én kiskoromtól túrázni járok, vadászok és egyéb mozgékony elfoglaltságokat űzök. Egy hosszabb útra nem viszek magammal egy gitárt, azonban az okarina erre a célra tökéletes. A másik oka, hogy imádom a régi dolgokat, és az okarina 12.000 éve létezik. Az okarina varázsa megfogott.

– Van valami zenei előképzettséged, tanultál esetleg más hangszeren is?
– Az igazat megvallva, soha semmilyen hangszeren nem tanultam ezelőtt. Ezt nagyon sajnálom. Szerettem volna megtanulni klarinéton, zongorán, fuvolán, gitáron és még száz másik hangszeren, de egyik sem tetszett annyira, hogy kitartóan nekiálljak. Persze, egy ideig próbálkoztam rajtuk, de nem voltak elég nagy hatással rám. Azonban, amikor meghallottam az okarinát, minden lustaságom elszállt! Amúgy egy-két darabot hallás után el tudok játszani zongorán.

– Esetleg komolyabban is szeretnél foglalkozni a zenélés témával, vagy csak hobbiszinten, a magad örömére? Vagy majd ahogy alakul?
– Igazából eredetileg – mint magányos farkas egy úton, az éjszakában – el akartam játszani egy-egy dalt. De a gimnáziumban összegyűlt társasággal táborozásokra járunk és ott is zenélünk. Az egyik barátomnak is megtetszett az okarina, és tervezünk egy okarinás indián együttest.

– Váo! Ez jól hangzik! Remélem, erről még hallunk! Milyen okarináid vannak most? Milyet vennél, ha megtehetnéd?
– Karácsonyra kaptam meg az első okarináim: egy 10 lyukú, nem valami szép hangú példányt és egy 8 lyukú, mexikói okarinát. Nem túl jók, de az alapokat elsajátítani tökéletes. Hogy milyen okarinát vennék? Egy Focalink tripla okarinát (természetesen agyagot). Gyönyörű hangja van, és azon már tényleg akármit el lehet játszani.

– Mennyi időt foglalkozol most vele átlagban egy héten?
– Hétköznap általában egy órát mindennap, hétvégente pedig órákat is játszom rajta. A kitartással sok mindent el lehet érni. Én mindent, amit most tudok, az internetről és saját kútfőből tudok. Persze az ember holtáig tanul, és én még nagyon a tanulás elején vagyok.

– Szerencsére még jó fiatalon kezdtél a zenéhez.
– Igen. Ez abból a szempontból jó, hogy a suli mellett több idő jut a hobbijaimra, így az okarinára is. Hátrány viszont, hogy nem tudok venni drágább okarinát, csak hosszas kérlelés után, és az esti időpontokban zavaró a családtagjaim számára a hangszer zaja.

– Hol és mit tanulsz egyébként?
– Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanulok. Most vagyok elsőéves. Humán speciális osztályba járok, ami heti négy törit jelent… :)

– Milyen egyéb dolgokat csinálsz még szabadidődben?
– A szabadidő?! A sulin kívül eljárkálok ide-oda a barátaimmal. Nagyon szeretek túrázni és túlélőhelyzetekbe keveredni. Nem igazán szoktam tévét nézni, és a gépezéssel is alábbhagytam. A szabadidőm legfőbb eltöltése azonban a Könyvem írásával telik. Egy fantáziaregényt írok. Ami nemcsak abból áll, hogy a szövegét írom (mert ez igen unalmas lenne), hanem térképeket és lényeket rajzolok, verseket írok, történelmi hátteret fabrikálok és nyelveket találok ki.

– Jó kis hobbijaid vannak! Jó látni, hogy azért nem teljesen elveszett az új generáció! :) Köszi az interjút!

[Interjú] A zenetanulás jótékony hatásairól mesél az STL-től Laura Yeh

Az STL – erről még nem beszéltem -, valójában egy zenei iskola St. Louisban. Az egyik vezető zenetanáruk Laura Yeh, vele láthattok egy rövid TV riportot, amiben a zenetanulás jótékony hatásairól és az okarina előnyeiről beszél. Sajnos csak angolul van, így az általa felsorolt javakat azért felsorolnám nektek én is:

  • Fejleszti a probléma megoldó képességet
  • Összpontosításra és fegyelemre tanít
  • Fejleszti a memóriát
  • Kifejleszti a “Meg tudom csinálni!” hozzáállást

[Interjú] Ocarinadiva-val, a 2008-es Nemzetközi STL Okarina Tehetségkutató győztesével

Ezért szeretjük az Internetet és a közösségi hálózatokat. Sikerült lencse billentyűvégre kapnom egy tehetséges és híres tagját a Youtube-os okarina közösségnek, akiről bevezetésként azt hiszem elég annyit írnom, hogy Ő nyerte meg a tavalyi STL tehetségkutató versenyt, melyre a világon bárki nevezhetett a videójával. Ő Ocarinadiva, világi nevén Cris Gale :) Beletelt pár hétbe, mire összehoztuk az interjút, de a lényeg, a lényeg! A megkeresést, stb. most elhagynám, térjünk is rögtön a kérdésekre:

[Agócs] Kezdetnek talán mesélj kicsit magadról! (Hol élsz, mivel  foglalkozol, a családodról, stb..)

[Cris] Nos, egész életemben Texasban éltem. Vicces, ahogy a világ Texast látja, mintha mi itt mind cowboy-ok lennénk vagy mi. Persze időnként látni ilyen embereket, de nem túl sűrűn. A családom ugyanabban a városban él, mint én, kivéve a húgomat, aki Dél-Texasban lakik. Egyetlen testvérem a húgom, aki 3 évvel fiatalabb nálam. Szerencsére az én családom is, és a férjemé is ugyanabban a városban él, így jó sok rokon tud összegyűlni ünnepekkor. A Starbucks-nál dolgozom részmunkaidőben, illetve szintén részmunkaidőben okarinázom és tanítom is. Emellett néha dolgozom az STL Ocarina-nak is. Termékbemutatókat készítek nekik és egy CD-t is fel fogunk venni jövőre. A férjem és én nemrég megvettük az első közös otthonunk, úgyhogy az idei Karácsony sokkal izgalmasabb, mint az eddigiek. Még mindig rengeteg tennivalóm van Karácsony előtt, de azért bízom benne, hogy időben végzek velük!

[A] Mikor és hogyan találkoztál először az okarinával, mióta játszol rajta?

[C] Először 1999 tavaszán hallottam az okarináról, mikor a „The Legend of Zelda: Ocarina of Time”-mal játszottam. Megrekedtem a „Water of Temple”-ben, úgyhogy rákerestem a neten, hogyan juthatok tovább, és a keresési találatok közt volt egy oldal, ami az okarináról, mint valódi hangszerről szólt. Teljesen el voltam ámulva, mert én azt gondoltam az okarina csak egy fiktív hangszer, amit a Nintendo talált ki a Zeldához. így hát eldöntöttem, hogy szerzek egyet és megtanulok játszani rajta. Nem túl sok helyen lehetett a neten okarinát venni akkoriban, és nem is voltam benne biztos milyet is kellene vennem, így hát felhívtam egy hangszerboltot, hogy van-e nekik. Mondták, hogy van, így felültem a buszra (még nem volt autóm sem) és elmentem megvenni. Csalódásomra elég olcsó kinézetű volt, igaz, az is volt. És nem is szólt valami szépen. A mai napig óva intek mindenkit a Firstnote műanyag okarináktól!

[A] Játszol más hangszereken is?

[C] Mikor középiskolás voltam, az iskolában volt zene tagozat, így hát eldöntöttem, hogy meg szeretnék tanulni, valamilyen hangszeren játszani. Olyat akartam, ami nem túl nehéz, könnyű hordozni, így hát a fuvolára esett a választásom. Körülbelül 2 évig szerettem is játszani rajta, aztán meguntam és abbahagytam. Ez 1994-ben volt. Aztán 5 évig semmi, míg rá nem találtam az okarinára, amin azóta is játszom. Nagyon szeretem a fuvolát, de az okarina valamiért mégis közelebb áll hozzám. Szerintem a Zelda sokkal varázslatosabbnak láttatta az okarinát, mint amilyennek tűnt volna, ha sosem játszom a játékkal. Mivel a fuvola egy billentyűs hangszer, jóval sokrétűbbnek mondható koncert-hangszerként, de én mégis jobban szeretem azt a kellemes hangszínt, ami az okarinákra jellemző.

[A] Milyen volt az első okarinád?

[C] A legelső okarinám a műanyag Firstnote okarina volt, de amint elkezdtem játszani rajta, tudtam, hogy nekem kell egy szebb okarina. Végeztem némi kutatómunkát a neten és olvastam egy cikket a Seattle Times-ban, amiben azt írták, hogy a Nintendo of America bemutatta Shigeru Miyamotot egy okarinával, amit egy washington-i hölgy készített, aki agyagedényeket és okarinákat is készített a fazekasműhelyében. Az ő neve Anita Feng volt, aki író is egyben. Felmentem az oldalára és megrendeltem az első cserép transverse (derékszögű) okarinámat, egy szép, kék árnyalatút. Nem volt koncertminőségű, de nagyon szép hangja volt, hónapokig játszottam rajta és megtanultam az összes Zelda dalt plusz néhány népdalt vele. Egy barátom megkért, hogy játszak el egy dalt az okarinámon a lánya esküvőjén. Nagyon ideges voltam, mert sosem játszottam még annyi ember előtt azelőtt. De jól ment, és emlékszem azon gondolkodtam, milyen szuper lenne, ha egy nap profin tudnék játszani az okarinán. Nos, körülbelül 6 hónapig játszottam Anita okarináján, majd újra elkezdtem keresgélni a neten, ezúttal egy koncert minőségű okarina után (hogy más zenészekkel is tudjak együtt játszani). Egy japán okarinakészítőnek, Kenji Ogawa-nak volt egy weblapja Ocarina Szoba névvel, ahol volt egy angol nyelvű lap ami az okariniáról szólt. Volt fenn néhány hangminta is a játékáról és tudtam, hogy meg kell tanulnom játszani valamelyik gyönyörű okarináján. Egy kedves asszony segítségével (aki segített lefordítani a beszélgetésünket) sikerült rendelnem 2 okarinát, egy Alto C-t és egy Tenor G-t. Onnantól ezek váltak az elsődleges okarináimmá és évekig játszottam rajtuk. Folytattam az okarinák gyűjtését és jópár okarinát adtam barátoknak és családtagoknak az évek során, de az Ogawa okarináim mindig nagy kincsek számomra. Egy barátom megkért, hogy legyek stúdió zenész egy lemezén, amit 2004-ben vett fel. Egy masszázs-szalonja van és szeretett volna készíteni egy relaxációs CD-t, amit eladhat az ügyfeleknek is és a masszázskezelések alatt is használhat. Nagyon tetszett neki az okarina hangja és úgy érezte kellemes pluszt adhatna a CD-nek. Persze az Ogawa okarinákat használtam a CD-hez. Néhány évvel később találkoztam az STL Ocarinas-szal a Youtube csatornájuk révén és el voltam ragadtatva a dupla okarinájuktól, ami már elegendő hangterjedelemmel rendelkezett ahhoz, hogy képes legyek eljátszani sok olyan dalt, melyeket már régóta szerettem volna. Manapság leginkább dupla és tripla okarinákon játszom, de ha nem szükséges a kibővített hangterjedelem, azért előveszem az egy kamrás okarinákat is, daltól függ.

[A] Melyik az az okarina amit egy lakatlan szigetre vinnél magaddal, ha csak egyet vihetnél?

[C] Hát, ez igen nehéz döntés lenne! Az biztos, hogy egy több kamrás okarina lenne, úgyhogy szerintem azt mondom a kék-fehér 4 üreges kvadom lenne. Nem nagyon használom ki a 4. légkamrát, de ez olyan, mintha lenne egy autód, ami 150 mérföld/órás sebességgel is tud menni, persze nem akarsz te száguldozni, de jó tudni, hogy ha akarnál, tudnál. :P

[A] Kik voltak, akik inspiráltak a kezdetekben?

[C] Sok okarinista van, aki inspirál, de a kezdetekben Kenji Ogawa volt az a személy, akinek a játéka óriási hatással volt rám. Nagyon szeretem a klasszikus zenét és szerintem neki remek érzéke van ahhoz, hogy milyen zene passzol okarinára. A zenei átírásait szintén imádom. Szerintem ő egy nagyon tehetséges zenész és okarinakészítő, emellett tanítja is, hogyan tudnak az emberek saját okarinát készíteni maguknak. Ha valaha is eljutok Japánba, nagyon szeretnék majd eljutni egy koncertjére, vagy egy órájára.

[A] Egy ideje bemutató videókat készítesz STL okarinákhoz. Hogyan kerültél kapcsolatba az STL Ocarina-val?

[C] Amikor megnyertem a nemzetközi tehetségkutatót idén, az STL Ocarina igazgatója Dennis Yeh személyesen hívott fel, hogy elújságolja a hírt. Nagyon izgalmas volt! A díj magában foglalt lemezfelvételi lehetőséget is, így azóta is kapcsolatban vagyok vele, halad a projekt. Közben a Youtube csatornám egyre nagyobb figyelmet kapott egyrészt a verseny miatt, másrészt az időről időre feltöltött új videóim miatt. Dennis megkért, nem lenne-e kedvem videókat készíteni az STL számára. Elmondta, hogy igény lenne néhány videóra, ami több információt szolgáltat az okarináikról, hogy az emberek jobban megismerhessék a termékeiket. Kis időbe telt, míg kényelmesen tudtam érezni magam a kamera előtt, és olyan formába tudtam öltöztetni a videókat, melyek kitérnek minden olyan kérdésre, ami felmerülhet az emberekben okarinavásárlás előtt. Módosítatlan hangmintákkal szeretek dolgozni, hogy az emberek halhassák, pontosan milyen hangja van az okarináknak.

[A] Kottából szeretsz inkább tanulni új dalokat, vagy hallás után?

[C] Igyekszem fejleszteni a zeneolvasási képességem, de mindig is könnyebb volt számomra hallás után megtanulni a dalokat, tehát inkább ez a gyakoribb. Folyamatosan keresem a zenéket, amik illenek az okarinához, így mikor meghallok egy ilyen számot, mindig alig várom, hogy megpróbálhassam eljátszani (Ez ismerős :) – Agócs). Nemrég egy ismerősöm írt egy dalt okarinára és hárfára, igyekszem a leírt kotta szerint játszani, minél pontosabban ahhoz, ahogy le van írva. Sajnos kevés zenét írtak kimondottan okarinára, így más hangszerekre, mint például fuvolára írt zenéket kell adoptálni. Mr. Emiliano Bernagozzi Olaszországban nemrég indított képzést okarinisták számára, remélhetőleg lassan egyre több zenész érez majd inspirációt arra, hogy okarinára írjon zenéket.

[A] Hány okarinád van jelenleg?

[C] Az utóbbi években rengeteg okarinát vásároltam, nyertem vagy épp cseréltem. Mikor legutóbb megszámoltam őket, majdnem száz volt, úgyhogy mostanra már biztos százon felül van a számuk. Tudom, hogy ez elég sok, de ezekből egy csomó medál-okarina és okarina újdonság, amiket ünnepek alkalmával szeretek ajándékba adni néha. Imádok okarinát ajándékozni gyermekek számára, mert a gyerekek valami nagy varázslatosságot látnak az okarinában és régi önmagamra emlékeztetnek, mert anno, mikor rátaláltam én is mágikusnak véltem. Az emberek mindig elámulnak, mikor felkapsz egy ilyen icipici okarinát és elkezdesz gyönyörű dallamokat játszani rajta.

[A] Általában hány órát gyakorolsz egy héten?

[C] Ez mindig változó. Igyekszem gyakorolni, amikor csak tudok, ami általában napi többszöri alkalmat jelent, ha nem kell a Starbucks-nál dolgoznom, hogyha kell, akkor is napi egyszer. Ha nagyon fáradt vagyok, olykor kihagyok egy-egy napot. Néha teljesen megszállott vagyok. Nem szokatlan az, hogy egy-egy dalt, vagy dal részletet rengetegszer eljátszom egymás után újra és újra, hogy tudatosuljon bennem, hogyan játszom. Néha elmegyek egy helyi közösségi iskolába az utcánkban, és gyakorlok a zenei termükben, ahol senki nem hall, mert jobban ki tudom használni az időt, ha eljövök otthonról (kevesebb a zavaró tényező). Átlagban úgy 8-12 órát gyakorlok egy héten.

[A] Honnan jött az Ocarinadiva név?

[C] Ez egy becenév, amit a férjem adott nekem, még a randevúink idején. Nagyon szégyenlősen játszottam, így a „díva” amolyan ugratás, poén féle volt. Mostanra már sokkal jobban élvezek közönségnek játszani, így remélhetőleg idővel „belenövök” a becenevembe. XD

[A] Magyarországon nem igazán ismert hangszer még az okarina. Mit üzennél bíztatásul azoknak az olvasóimnak, akiknek tetszik a hangszer, de mégsem mernek belevágni elkezdeni tanulni?

[C] Szerintem az a legjobb az okarinában, hogy nagyon könnyű rajta játszani. Sokkal könnyebben elsajátítható, mint sok más hangszer, mint mondjuk a hegedű, amit elég nehéz megtanulni. Elég rövid idő alatt el lehet jutni olyan szintre, ahol már ismert, felismerhető dalokat tudsz játszani. A másik nagyszerű előnye, hogy könnyen hordozható. Néhány hangszerrel nehéz gyakorolni, mert macerás hordozni a mérete miatt, de az okarina elfér a zsebedben, vagy a hátitáskádban, így gyakrabban adódik lehetőséged gyakorolni. Szerintem az okarinának nyugtató, relaxáló hangja van, így egy jó mód a stressz levezetésére és a zene egy nagyszerű hobbi, amit az emberek nagyon szórakoztatónak találnak. Az okarina most kezd elterjedtebbé válni világszerte, és egyre nagyobb választási lehetőségünk van. Jópár van már, ami jó minőségű, elérhető áron, ezért nem drága kipróbálni, ha valaki kedvet kap rá. Számomra egy nagyon hálás út az okarina.

Az interjú eredeti nyelven elolvasható itt.

Most történ(ik/t)
III. Okarína Találkozó
Margitsziget
Aug 10, 14h
Kattints a részletekért!


Volt már:
Delta Po Fesztivál 2014
Budrioi Okarína Fesztivál 2013
Csemegézz!
  • - Top bejegyzések (32)
  • Agócs (66)
  • Csengésdallam (1)
  • Érdekességek (67)
  • Hírek (61)
  • Interjú (6)
  • Irodalom (5)
  • Ismertető (32)
  • Lemezajánló (6)
  • Nincs kategorizálva (29)
  • Nyereményjáték (2)
  • Okarina készítés (19)
  • Okarina vásárlás (38)
  • Szavazások (5)
  • Találkozó (22)
  • Youtuberek (17)
  • Zelda mánia (3)
Okarína jelvény
Kattints, ha szeretnél a Facebook profilképedre egy okarína jelvényt!
Archívum
Értesítő
Csatlakozz Te is a 74 feliratkozóhoz:

Keresés
Android appunk
Support Free Vaping!
Címkefelhő
Szavazások

Te mennyit szánnál egy okarinára, hogy kipróbáld magad vele?

View Results

Loading ... Loading ...
show
 
close
rss Follow on Twitter facebook youtube Skype soundcloud