Címke: Okarina vásárlás

Hazai okarína felhozatal a Mesterségek Ünnepén

Huszár Károly körtemuzsikái

Tegnap fenn voltam a várban a Mesterségek Ünnepén, és felmértem a terepet. (Egyébként nem emiatt mentem, egyébként is szeretem a kézműves kirakodósdit és hasonlókat.)

Hát.. (Háttal nem kezdünk ugye mondatot, de mellkassal meg szerintem hülyén hangzik, eh…) Egyetlen szóval: silány. Összesen két készítőt láttam, az egyik ugyebár Somogyi Sándor volt, akinek a neve talán valamivel ismertebb itthon, egyszer volt a Duna TV-ben is riport vele (ami elég nagy mókusvakítás volt, de ebbe ne menjünk most bele), a másik pedig Huszár Károly, igazi harcsabajuszos ősmagyar figura :) (Elvégre Huszár! :)) Úgy tűnik lassan bele kell törődnöm, hogy itthon senki nem akar az okarína készítés következő szintjére lépni :-/

Huszár Károly féle körtemuzsikával találkoztam már párszor – csak eddig nem tudtam, hogy ki készíti őket. Igazából első ránézésre használhatóság szempontjából Somogyi Sándor körtemuzsikáival egyenértékűek az övéi is (lásd lejjebb), légből kapott dallamokat improvizálgatni jó rajta. Többet ne várjunk azonban ezektől sem. Ezekhez már járt a fogástábla is – de hogy a fogástábla mennyire használható a hangszerekhez, az már más kérdés. Bevallom, már indulóban voltam hazafelé, mikor ezeket néztem, így ezt nem próbáltam ki (épp lelkes külföldiek örömködtek, meg alkudoztak pár körtemuzsikán :)) – ezért erről nem is kívánok nyilatkozni, még az is lehet, hogy tényleg használhatók.

Somogyi Sándor okarínáival és körtemuzsikáival is találkoztam már. Ezek azok a hangszerek, amiket lelkes emberek megvásárolnak vásárokban, vagy világzenei, népzenei hangszerboltokban, aztán jönnek hozzám, hogy hogy lehet ezeken eljátszani ezt, meg azt a dalt, meg hogy van a fogástábla. Őket rendre el kell keserítsem: többnyire sehogy. Ezek a hangszerek össze-vissza vannak behangolva, egészséges diatonikus skálát maximum véletlenül, a nagy számok törvénye alapján fújhatunk rajtuk. Fogástábla nem jár általában hozzájuk – nyilván mert mindhez külön kellene csinálni. (Egyik alkalommal, mikor tőlem kértek egy ilyenhez fogástáblát, megkerestem az Iwiw-en – igen, akkor még jártak oda emberek :D – és írtam neki, hogy ugyan küldjön már nekem egy fogástáblát az okarínáihoz, mert tőlem kérik. Semmi válasz…) Maradjunk annyiban, hogy ezek a hangszerek felépítésük alapján okarínák. De a játék hangszer kategória, más hangszerekkel ne akarjon ezekkel senki együtt zenélni, meg kottából játszani. Nem véletlenül kerülnek 1-2000 Ft-ba. Gyerekeknek játszadozni jók.

Somogyi Sándor okarínák

Konklúzió:

Két féle okarína létezik:

  1. A koncert okarínák (Focalink, Noble, Songbird, Rotter, stb, stb.)
  2. A népi okarínák

A fő különbség az, hogy az első kategóriából ha fogsz egy Alto C-t, és fújsz rajta egy skálát, ugyanilyen hangolású másik készítő okarínáján majdnem biztos, hogy ugyanolyan fogástechnikával kell lefognod ugyanazt a skálát. (Léteznek amolyan de facto szabványok, amiket minden nagyobb készítő követ, világszerte.) Továbbá egy koncert okarínán a skálán az F hang, az F hang. És nem mondjuk F#, vagy Fb. A népi okarínáknak inkább a hagyományőrzésben lehet szerepe, a kulturális örökségben van helye. Egy zenekarban nemigen.

Na… most akkor mit is akarsz nekem eladni??

Naponta kapok az Ebayről frissen feltöltött eladó okarínákról listát. A maiban találtam egy szép pendant-ot, jónak tűnő árral, de mikor elkezdtem elolvasni a leírást, először erős fejvakargatásba kezdtem, majd végül már két kézzel fogtam a fejem és a sírás/röhögés kerülgetett. Lássuk mit találtam, beszúrom az érdekes részt:

Termék megnevezés:

6 Hole Ocarina Wine Bottle Style Crack China White – Alto C – Free shipping

Termék leírás:

The 12 hole Sweet Potato Ocarina, key of D5-B7, is tuned in the key of F and can go below F down to the D. This ocarina has exquisite breath response and crystal clear tone.

Termék fotó:

No nézzük miről is beszélünk!

A termék megnevezés alapján ez egy 6 lyukú Alto C okarína, ami a kép alapján stimmel is (2 lyuk van a másik felén is). A leírásban viszont már köd van. Többszörösen is. Egyrészt itt már 12 lyukú sweet potato-ról beszél a 6 lyukú pendant helyett. Nem baj, eltévesztette, megesik. Nade D5-B7 hangtartomány? Alto C okarína sehogy sem kezdődhet D hanggal. Ha 6 lyukú, akkor C-ről indul (ezért Alto C), ha 12 lyukú, akkor meg A-ról (mivel a két segédlyukkal 2 hanggal a C alá tudunk menni a skálán). Akkor most mi van? Tovább olvasva kiderül, hogy ez bizony egy F!? hangolású okarína (eddig tehát volt már C, a cím szerint, D a leírás szerint, most pedig F). Érdekes. Aztán azt írja, le tudsz menni a skálán az F alá egészen D-ig. Itt már röhögtem. Totális képzavar… Most akkor mit is akarsz eladni nekem, barátom?? :)

(Miután magamhoz tértem a hüledezésből végülis rájöttem, hogy szinte biztos, hogy véletlenül egy 12 lyukú Soprano F-nek a leírását tette be a 6 lyukú Alto C alá. A 12 lyukú SF ugyanis valóban F hangolású, le lehet menni D-ig az alaphang alá, és a hangterjedelme pontosan D5-B7.)

Mindenesetre a fenti eset nagyon jól példázza azt, hogy internetes vásárlásnál (főleg Ebay-en, Vaterán, vagy nagy kínai webshopokon, mint dealextreme.com, madeinchina.com) mindig nagyon oda kell figyelni, hogy a termék neve, leírása, és fotója pariban legyenek egymással, mert könnyen meglepetés érhet bennünket. (Mint engem a múltkor, mikor 2 kínai AC rendelése után 4 héttel kézhez kaptam 2 SC okarínát. Köszi…:D) Sokszor az eladónak lövése sincs miket árul.

Közös okarína rendelési lehetőség

Mint azt már korábban is megtettem, ezúttal is felajánlom, hogy aki szeretne, rendelhet velem okarínát külföldről.

Jövő héten a Songbird-től fogok rendelni magamnak ezt-azt, ha bárki szeretne onnan valamit, jelezze nekem, vegye fel velem a kapcsolatot akárhol, és akkor megrendelem neki is amit szeretne. A szállítási költséget pedig annyi fele osztjuk, ahányan rendelünk.

Szétnézni itt lehet. Szerda (07.04.) estig jelezzen nekem, aki élne a lehetőséggel.

Okarína katalógus

Találtam egy jó kis katalógust, amiben rengeteg készítő okarínája fenn van már, hangterjedelem, hangolás, ár, stb. szerint szűrhető formában. Bár ahogy néztem nem teljesen naprakész (pl. Langley már bezárta a bazárt – legalábbis a webshopját tuti – de még fenn vannak az ő linkjei is), de kiindulási pontnak, tájékozódni igen hasznos lehet. A katalógust egyébként bárki bővítheti. Ami pedig a készítőt illeti, azt gyanítom Cris Gale (Ocarinadiva) keze van a dologban, legalábbis a lap alja erről árulkodik :)

ocarinacatalog.com

 

Jut eszembe! A meseíró verseny határideje vészesen közeleg, már csak alig több, mint egy hetetek van! Húzzatok bele! (Részletek a blog oldalsávján.)

Mi kell egy jó okarína előadáshoz?

Sok vita folyik az okarinisták közt arról, hogy mennyiben befolyásolja egy hangszer jóságát az, hogy az milyen anyagból készül. Merthogy bár a legelterjedtebb alapanyag máig az agyag, azért manapság már szinte mindenféle anyagból lehet okarínákat találni, legyen az fém, fa, vagy akár műanyag. Fémmel inkább régebben próbálkoztak, nekem is van egy antik darabom, bár a Mountain Ocarinasnak még most is van sikeres alumínium modellje. A fák nagyon szépen szólnak, Charlie Hind fa okarínái például igen népszerűek, de vannak más ügyes készítők is. Műanyagot viszont már egyre többen készítenek, ám minősége ezeknek a legvitatottabb. Egyrészt műanyag és műanyag közt is nagy különbségek vannak, a már említett Mountain Ocarinas polikarbonát okarínái például világszerte elismert minőségűek, ám van sok olcsó, fröccsöntött műanyag okarína, amikkel könnyen zsákutcába lehet jutni, ha ember bevásárol belőlük.

A Focalink minőségi műanyag okarínái

Viszonylag könnyen bele lehet futni abba a hibába, hogy kezdők, akik kipróbálnák a hangszert, műanyagot vesznek, mondván, felesleges tízezreket költeni egy agyagra, hiszen lehet, hogy végül nem is tetszik meg a hangszer, és akkor pénzkidobás volt. Ezzel eddig nincs is baj, teljesen jogos az elgondolás. Ám arra is figyelni kell, hogy ha egy olyan alsó kategóriás műanyag hangszert vesznek, ami láthatóan “kuka” minőség, gagyi, az 100%, hogy elveszi az ember kedvét a hangszertől. (És 100% pénzkidobás.) Ugyanis a hangja meg sem közelíti egy “normálisét”, így mikor ez az alap hangzás párosul egy kezdő tapasztalatlanságával, az eredmény szinte biztos kudarc, majd a hibás következtetés leszűrése: az okarína egy béna hangszer.

Ahogy a teszteket és fórumokat olvasom, egyöntetűnek tűnik az a megállapítás, miszerint a Focalink viszonylag új műanyag modelljei, agyaghoz közeli hangminőséget képesek produkálni. És az sem elhanyagolandó tény, hogy míg a kézzel készített agyagoknál mindig lehetnek apró hangolásbeli, hangerőbeli stb. eltérések (minden agyag okarínának saját lelke van, amit ki kell ismerni),  addig a géppel gyártott műanyagoknál az adott minőséget (legyen az bármilyen is), minden darab 99%-ban ugyanúgy tudja hozni.

Mr. Shih, a Focalink tulajdonosa a napokban tett ki a Youtube csatornájukra egy videót (lásd fenn), melyen egyik kedvenc okarína művészem – Mr. Satoshi Osawa, az ő plasztik modelljeiken (Alto C és Soprano C) játszik egy jól ismert jazz dalt. Az alábbi videó is azt az elgondolásomat támasztja alá számomra, hogy egy jól eljátszott dal, sok komponensű, de legfőképp ebből talán három az, ami igazán meghatározó. Mert mi kell egy magával ragadó előadáshoz? Egy ügyes zenész, egy jól megírt dal, és egy jó hangszer. Ha egy hiányzik is részben, a másik kettővel még mindig lehet ezt a hiányosságot bizonyos fokig kompenzálni szerintem. (De persze nyilván ez sem minden esetben igaz.. :))

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek nyomj egy Like-ot! Köszi! :)