Ezt nagyon imádtam! Igazából ez volt az egyetlen program, amely a fesztivál mindhárom napján (péntek, szombat, vasárnap) állandó volt. (Kivéve a szombatot, mert szombaton délelőttre beköltözött a vásár Bolognába, a Mercato della Terra piacára, ami szintén egy kézműves szerű vásár volt, élelmiszerek, ételek, italok, illatszerek, stb.)
A kivágott bélyegképekre kattintva tekinthetőket meg a teljes fotók.
A vásáron szépen kipakolta a portékáját minden okarína készítő, aki eljött a fesztiválra, volt olasz, brit, francia, osztrák, német, norvég, svéd, kínai, koreai és szerintem idén volt először, hogy volt magyar is :) Érdekes, hogy bár az olaszok igazán nagy hangsúlyt fektetnek az okarína hagyományőrzésére, mégsem az olasz készítők vitték a pálmát a legtöbb esetben. Jó volt látni, hogy a készítők jó része már ismerte egymást, régi ismerősökként köszöntötték egymást, s a fesztivál végére az új generáció is már e család részévé vált. Mindenki kedves volt a másikkal, kipróbálták egymás hangszereit, megvitatták, kié miben jó, mit, hogyan lehetne még csiszolni, stb. Tovább a folytatáshoz