Posts Tagged ‘Érdekesség’
Pár perces riport Spencer Registerről
Spencer Register jól ismert név az okarina világban. Okarinái messzeföldön híresen, precízen, egyesével elkészített remekművek, és ez az árukon is látszik. Íme egy rövid riport vele:
Ja, tényleg! A nyereményjátékra neveztél?
Van, ahol már általános isiben is tanítják
Fotó: www.freedigitalphotos.net
Angliában kezdik felismerni az okarina nagyszerűségét. Olyannyira, hogy már több ezer általános iskolában használják zenetanításra az Ocarina Workshop® (link a lap tetején a “Hol vásárolhatsz?” menüpontban) okarináit. Olyan gyerekek is örömmel tanulnak rajta, akik egyébként más hangszerekkel nem is próbálkoznak. A kis 4 lyukú pendant okarinákhoz rendes könyv és interaktív oktató CD is van, melyekkel öröm a tanulás, és 11 hanggal már sok mindent el lehet játszani. Nagyon aranyos, ahogy a 7 éves gyerekek beszélnek róla, milyen egyszerű is ez az egész. :) Az brit kormány egyébként sok energiát fektet a zenei oktatásba, és úgy tűnik, az okarina egy olcsó és remek megoldás ehhez. Itthon vajon mikor lesz ilyen? :)
[Tudtad-e?] Hogy más nyelveken hogyan írják az okarinát?
Nos, így:
Angolul, olaszul: ocarina
Németül: okarina
Kínaiul: 陶笛 (táo dí)
Japánul: オカリナ
Koreaiul: 오카리나
[Interjú] A zenetanulás jótékony hatásairól mesél az STL-től Laura Yeh
Az STL – erről még nem beszéltem -, valójában egy zenei iskola St. Louisban. Az egyik vezető zenetanáruk Laura Yeh, vele láthattok egy rövid TV riportot, amiben a zenetanulás jótékony hatásairól és az okarina előnyeiről beszél. Sajnos csak angolul van, így az általa felsorolt javakat azért felsorolnám nektek én is:
- Fejleszti a probléma megoldó képességet
- Összpontosításra és fegyelemre tanít
- Fejleszti a memóriát
- Kifejleszti a “Meg tudom csinálni!” hozzáállást
Most akkor körtemuzsika vagy okarína?
Ma kaptam a Youtube-on az egyik videómra egy kommentet, amiben volt egy kérdés:
“Miért nem lehet egyszerűen körtemuzsikának nevezni?”
És valóban. A kérdés jogos, így hát úgy gondoltam ideje tisztába tenni ezt a kérdést, és bár volt egy elképzelésem a kettő közti különbségről, elkezdtem utánajárni, hogy ne írjak hülyeséget. A Wikipedia ezt mondja:
A körtemuzsika egy agyagból égetett vagy körtefából készített, tojásdad, körte alakú, 4-6 lyukú hangszer, amelyet körtemuzsikának, cserépsípnak vagy kakasnak, bikának is neveznek, aszerint, hogy mit ábrázol.
Tehát a körtemuzsika az English pendant-hoz hasonlítható leginkább, mivel max. 6 lyukú. Találtam egy cikket még egy 2004-es Népszabadságból, Somogyi Sándor kerámikusról, aki kicsit részletesebben kitér a kérdésre:
A munkának – a 900-1000 fokon való kiégetés előtt – jószerivel még annyi híja van, hogy ki kell vágni a befúvó- meg a hangadó nyílást és az ujjaknak legföljebb tíz másik lyukat.
…
Az “igazi” cserépsíp azonban nem a körtemuzsika – a cseh Janácek egy zenekari darabjában önálló szólammal ajándékozta meg – hanem az okarína.
…
Somogyi elmondja, hogy ezt a leginkább halhólyagra emlékeztető alakú, oldalsó befúvónyílású hangszert a véletlen szülte. Az 1870-es évek tájékán egy olasz hangszerkészítő fia véletlenül eltört egy fából készült kürtfélét. Próbálta megjavítani, a hiányt agyaggal pótolni – Budrióban sok keramikus élt, senkitől sem volt idegen a fazekastudás. Aztán hasonló hangszert formált teljes egészében agyagból is. Bevált. Az okarína népszerű lett. Amikor megjelentek különböző hangmagasságú példányok, egész okarínazenekarok is alakultak. Az új hangszerrel hamarosan megismerkedtek a magyarok is, az első világháborúban olasz fogságba esett katonák. Magukkal hozták, megcsinálták itthon is. A második világháborúig nálunk is sokan játszottak rajta. Aztán néhány évtizedre elfeledkeztünk róla, ám a hetvenes években újra megjelent a boltokban, vásárokban.
Na, itt már kezd érdekes lenni a dolog, Somogyi már 10 lyukig is elmegyek a körtemuzsika kategóriában. Az viszont egyértelmű, hogy a kettőt ő is megkülönbözteti.
Körtemuzsika
Körtemuzsika
Van, akik a körtefából készült 4-6 lyukú sípokat tartják körtemuzsikának, van akik a hasonló tulajdonságú agyaghangszereket.
Loading ...
