Címke: Mese

A tündérek kincse – elkészült a mesevideó!

2 hozzászólás

Biztosan emlékeztek még a legutolsó nyereményjátékra a blogon, ahol mesével lehetett nyerni, s a második helyezett díjazott (Sarkadi Ágnes, a mesemalom.hu meseírója) egy videót nyert, mely az ő meséjéből készül. Most végre eljött a nyári szabadságom ideje, ami alatt sor kerülhetett ennek a videónak az elkészítésére is. A nyereményjáték kiírásában anno meg voltak határozva a szereplők – ez nem volt véletlen. Ezek a figurák vannak meg nekem ugyanis egy-egy 4-5-6 lyukú okarína formájában. Némi csincsilla alom és egyéb apró kellékek beszerzése után lassan össze is állt a sztori a fejemben – képekben. E jeleneteket ezután nekiálltam felállítani  a szereplőkkel, és elkezdeni bőszen kattintgatni a fényképezőgéppel :) Hát, nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan anno elképzeltem. (Az eredeti elgondolásomban kb. 10 képi jelenetből állt az egész, ami aztán ahogy elkezdtem csinálni a videót, valahogy szépen csendben megsokasodott :D)
A videofilm elkészüléséhez hozzájárult még néhány ember a munkájával, akiknek szeretném ezúton megköszönni azt az energiát, amit beletettek. Név szerint:

És akkor most lássuk/halljuk a mesét! :)

Ha tetszett, kérlek mutasd meg/ajánld másoknak is! :)

Kincskereső kisködmön: Szépen szóló muzsika

2 hozzászólás

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egyszer egy körtemuzsika, amelyik arról volt nevezetes, hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta. Ezt pedig én onnan tudom, hogy az enyim volt ez a csodálatos körtemuzsika. Ahogy most az életem hajlatáról visszanézek az elejére, egész eddig a körtemuzsikáig látok vissza. Ami előtte volt, az elmosódik előttem, mint hajnali kép a hosszú fasorban. A szépen szóló muzsikát valami játékáruló tót embertől kaptam, amiért telemerítettem a fakupáját friss vízzel a vásárkút vödréből. Nagyot húzott a jó ember a kupából, aztán körülnézett a játékosponyván:

– No, kisfiú, hát most már mit adjak én neked, amiért vizet hoztál a Janó bácsinak? No, adok neked egy körtemuzsikát.

Szép volt a körtemuzsika, szép volt, az egyik fele pirosra volt festve, a másik sárgára, de biz én azért mégiscsak jobban szerettem volna valami fütyülős farkú lovat. Mondtam is a Janó bácsinak, hogy van már nekem körtemuzsikám otthon.

– Jaj, fiúcska, csakhogy ez nem olyan körtemuzsika ám, mint a többi! – motoszkált a tót fanyelű bicskájával a körtemuzsika sípján. – Ez olyan muzsika, hogy csak addig szól, míg jó gyerek fújja. Nézzem no: jó gyerek vagy-e, meg tudod-e szólaltatni?

rajz: Göde Mónika Annamária


Tovább a folytatáshoz →