Lássuk mikkel lettem gazdagabb – mármint az új ismeretségeken és élményeken túl, úgy értem :) Idén úgy terveztem, hogy veszek kinn egy Stein Forte tripla okit, de ez ugye úgy alakult, hogy még a fesztivál előtt bekövetkezett egy súlyos leárazás keretében. Így ez már pipa volt. A másik, amit szerettem volna, az egy erősebb bassz C (BC) lett volna, viszont valahogy egyik sem nyerte el igazán a tetszésem, amik most kaphatók voltak kinn. Az árukról nem is beszélve… 180-220 € közt mozogtak a BC-k, így végül ezt most elengedtem.
Az új szerzemények – balról jobbra haladva:
Clacol BG, Jade Everett AC, Rotter SC, Jade Everett SB, Marcus Felsner SC
Azonban nem jöttem haza mégsem új brummogó nélkül, ugyanis beleszerettem egy Clacol BG-be, ami merőben eltér a sztenderd okarína preferenciámtól, ugyanis csak 10 lyukú, plusz olasz dizájn, olyan, kb. olyan, mint egy barna rögbi labda, egy dudorral az egyik szélén :D Szóval az én ízlésemmel nézve szépnek éppen nem mondanám, de valahogy mégis beleszerettem, és mivel BG létére megfizethető áron is volt, 120 € -ért cserébe Bömbi immáron az én gyűjteményem gazdagítja. (Egyébként csak összehasonlításként, egy Stein BG több, mint 500$, igaz, az 12 lyukú, viszont 3x akkora a súlya, mint ezé. De az egy kisebb vagyon :-/)
A következő darab a Jade Everettől ajándékba kapott „Atlantis” AC. 2 éve vettem egy AC-t tőle, és most derült ki, hogy én voltam a legelső igazi okarína vásárlója :) A tavalyelőtt vett okarínája is gyönyörű, de az nekem túl sok levegőt kért, így nem használtam azóta sem. Anno néhány észrevételemet le is írtam neki, és szerencsére az új modell sokkal jobb lett! (Legalábbis nekem jobban bejön.) Szóval ez már nem a vitrinben fog csücsülni, az tuti :) Tovább a folytatáshoz
