Videók kategória bejegyzései

Anyák napi köszöntő

Minden vélemény számít!

Idén is beköszöntött az anyák napja, nahát, hogy repül az idő! :) A tavalyi ötleten felbuzdulva úgy döntöttem, idén is keresek egy szép dalt, ami a témához illene, és ezzel köszöntöm fel anyut :) Idén Bródy – Mama, kérlek című dalára esett a választás, és végül hosszas próbálgatás után úgy találtam, basszuson hangzik a legszebben. Ezen nagy ritkán játszom csak, egy-két hangot még nem mindig érzek, ilyenkor mindig rájövök, többet kéne ezen is gyakorolni. De hát ugye nem minden dal típushoz passzol ez a búgás. Nade, egy szónak is száz a vége, boldog anyák napját anyukám!! Puszi! :))

A hosszú hétvégén vidéken lazultam

Minden vélemény számít!

Már igencsak besűrűsödött a munka az utóbbi időben, úgyhogy rendesen rám fért egy kis kiszakadás a mókuskerékből, a tömegből, a betondzsungelből, meg a többi demoralizáló körülményből, ami itt Pesten éri az embert nap, mint nap. Lementem hát egy nagyon kedves barátomékhoz 3 napra Pécs mellé egy kis faluba: hegyoldal, full zöldövezet, madárfütty, friss hegyi szellő, napsütés, no tömeg, csak csend – no meg hideg sör ;)

Ilyen kiruccanásokkor persze mindig 2 táskával megyek: kisebb táska ruha, meg egy nagyobb táska hangszer :D

Akartam mindenképp egy videót csinálni a hétvégén, de persze hazaindulás előtt jutott eszembe, hogy hopp, ez még kimaradt, na, gyorsan „Gyere pajtás, fogd a kamerát, fussunk neki, hátha belefér!” Hát, belefért végülis, bakikkal, meg valami fejtámasztó párna híján fura gnóm fejtartással – ami nem tett jót a légzésnek, de legalább valami :) (Ülve játszva jobban szólt, egy nappal előtte, de akkor senkinek nem jutott eszébe, hogy felvegyük…)

Ja, és tudjátok meg: madárének kísérettel játszani, az nagyon adja! :)


A januári kis „fellépésem” legjobban sikerült darabja

4 hozzászólás

Félévente adunk egy kis házikoncertet a srácokkal, akik járunk a Zene Mindenkié tanfolyam utógondozó gyakorlásaira (ami havonta egyszer van). Mindig ki szoktunk választani néhány dalt, és azt megpróbáljuk közösen megtanulni előadni majd ezeken a koncerteken. Illetve emellett általában még jópáran szoktunk készülni valami szóló, vagy duett/trió, stb. produkcióval, tehát amiben nincs benne az egész társaság.

Legutóbbi alkalommal az egyik ilyen dal egy hárfa – okarína duett lett volna részemről, amit nagyon imádok, de sajnos nincs egyelőre olyan, aki ezt hárfán lekísérte volna nekem, így végül zongorára ültettük át a kíséretet. (Ami egyébként nem baj, mert zongorára is simán szépen passzol a kíséret szerintem.)

A dalt egy kaliforniai fiatalember írta, név szerint Raúl D. V. Espinosa, aki Cris Galet (OcarinaDiva) kérte meg először, hogy nem játszaná-e el neki. Az ő videóján hallottam én is először, és miután beleszerettem a dalba, megkerestem Raúlt, hogy nem játszhatnám-e én is el. Szerencsére némi levelezgetés és egyeztetés után rábólintott dologra, aminek alább láthatjátok az eredményét:

Mikor feltöltöttem a Youtube-ra  a videót, eléggé izgultam, hogy tetszeni fog-e az interpretációnk Raúlnak, de szerencsére nagyon tetszett neki (ezt emailben is, kommentben is jelezte), úgyhogy ez külön öröm volt :)) (Pedig hiba, meg remegés ebben is akadt még bőven :))

Köszönet Kazó Csabának a kíséretért!