Bizony, ByeAlex nagy sikerű nótáját én sem hagyhattam ki, ki kellett próbálni, hogyan szól okarínán. Persze mindenki döntse el maga, Kivés Zoli barátommal mi minden esetre így raktuk össze:
Jókora bélelt dobozban jött
Ez a cucc már nagyon régóta hiányzott, de egyrészt nem találtam hol lehet ilyet beszerezni, másrészt azt sem tudtam egyáltalán milyen néven keressek rá a neten, harmadrészt erősen gondolkodtam nem tudnám-e házilag elkészíteni valahogy. Végül aztán nagy nehezen megtaláltam egy online hangszerboltban az állványok közt keresgélve „verő/hangszer tartó állványként” árulva. (De láttam máshol hangfalállványként is ugyanezt.) Elsőre erősen húztam a fogam az ára miatt, és bőszen számolgattam mennyibe fájna asztalossal legyártatni a keretet, habszivacsot venni bele, plusz stabil, összecsukható állványt szerezni alá külön, de be kellett lássam: az a max 1-2 ezer forint, amit talán (de nem is biztos, hogy) spórolnék vele, nem ér annyit, amennyi utánajárással, mászkálással járna. Így végül úgy döntöttem, megveszem.
STAGG PCT-500 | Egy egész arzenál kényelmesen elfér rajta.
Eddig a szobám úgy nézett ki, hogy az íróasztalomon, annak fiókjaiban, mellette a földön a hordozómban, meg mindenhol szanaszét hevertek okarínák, minden hangolásból a kedvencem. Mert két email, vagy Youtube videó között ugye valamit, valamivel fújni kell :) Na, ennek a kuplerájnak most végre vége, és egyetlen biztonságos és esztétikus kis állványon elfér mind :) Egyébként az állvány nem utolsó sorban koncerteken lesz majd még pl. nagyon hasznos. Szerintem, ha csak valami nagy bénaság folytán nem teszem tönkre véletlen, valahogy, ez egy életen át ki fog szolgálni. Remélem :)
Ha valakit érdekelne egy ilyen:
Gyártó: Stagg
Modell: PCT-500
Tálca méret: 47cm x 47cm
Méretek: magasság állítható 70-110 cm-ig
Ár: 11.900.-
A lába levehető, összecsukható, pont, mint egy kotta állványé, csak ez vastagabb, masszívabb. A tálca fából van, a kivehető habszivacs tartozék.
Én közvetlenül a stagg.hu-tól vásároltam, ahol ingyen ki is szállították GLS-sel 3 munkanap alatt. (Plusz pont érte! :))
A budrioi pakk
Kattints a képre a nagyításhoz!
Nos, a fenti csodákat vásároltam kinn a vásárban. Igazából az egyetlen biztos terv, amire régóta spóroltam az egy tripla AC volt, mert a Focalink Soft Breath triplájával, amim most van, nem annyira vagyok elégedett. Van egy-két furán szóló hang rajta. De persze végül becsúszott azért még pár másik vétel is :) Tehát akkor balról jobbra haladva:
Bár már megfogadtam, hogy felhagyok a gyűjtögetéssel, és csak olyan okarínát veszek, amin majd rendszeresen játszom is, a Gosselink okarínák kivételesen szépek szerintem, aranyos kis színes madárkák, és a hangolásuk is rendben van, nem csak játék minőségek. Bár a legolcsóbból csak, de egyet el kellett hoznom.
Rotter könnyű befúvású 12 lyukú AC
Ez egy könnyű befúvást igénylő 12 lyukú, amit szettben vettem, kaptam hozzá egy kottafüzetet, vagy 25 tábortüzes nótával. A benne lévő kották mind okarína duettek. (Kérdés, kivel fogok belőle játszani :)) Nem, mintha nem lenne már egy rakás 12 lyukú AC-m, de ez viszonylag halk, tehát „csendesebb” gyakorláshoz kiválóan alkalmas.
Regular Focalink-Stein tripla AC
A legolcsóbb Focalink tripla volt (a Soft Breath után), és valóban, a hangja tisztább, mint a Soft Breath-é, de a 2. és 3. kamra hangereje nincs összehangolva, a 2. kamra utolsó hangja sokkal hangosabb, mint a 3. első hangja. Na, de egyelőre jó lesz. Van újabb 2 évem rá, hogy összegyűjtsem a pénzt a következő szintű triplához, a fortehoz :)
Egy 1 lyukú kakukk :)
Igazából ez csak technikailag okarína, de inkább csak egy jópofa kis dísz. Nem tudtam ott hagyni, de nem tartom meg magamnak. Souvenir lesz ;)
Ez a Menaglio család legkisebb tagja. Ebből 2-t vettem, egyet magamnak, egyet pedig arra gondoltam, nyereményjátékra bocsájtok majd itt a blogon. Azt majd még kitalálom mi lesz a játék :)
Gyönyörű munka! Olyan hibátlan mázazás van rajta, hogy olyat rajzolni is nehéz lenne. Bámulatos! És ami miatt nem sajnáltam rá a 80 €-t, az az, hogy azon nagyon kevés okarínák közé tartozik, amelynél nemhogy nem szükséges használni a bólintós technikát (amit én nagyon nem szeretek) a magas hangoknál, de nem is szabad. Az tény, hogy viszont ezért cserébe iszonyat tüdőt igényel az egész okarína, de ez nem is baj. Emiatt azonban ez az okarína főleg kültéri játékhoz ideális.
A fenti készítők elérhetőségei megtalálhatók az „Infók vásárláshoz” menüpont alatt.
Volt a TON-on (The Ocarina Network) múlt hónapban egy fotós nyereményjáték. A kiírás egyszerű volt, okarínát kellett fotózni, egy akármilyen környezetben, plusz mellékelni egy igazoló képet, amin látszol te is, vagy egy névtáblád, hogy lássák, azt valóban te fotóztad. Igazából én is a vége előtt pár nappal döntöttem el, hogy nekifutok, így még a budrioi indulás előtt, egy napsütéses szombati napon kimentem az Örs Vezér téri IKEA melletti parkocskába (amit pár nappal előtte szúrtam ki véletlenül), és ott lőttem egy szép pitypang rengetegben ezt:
Kattints a képekre a nagyításért!
A kép, amivel neveztem.
A kép elkészítése talán nem is volt annyira vicces, hogy ott gubbasztok a fűben, mint utána, mikor magamat próbáltam fotózni az okarínával és egy nyomtatott A4-es névtáblával :D Az első 5 helyezett lett díjazva, az első 100$-t, a második egy szép Dreambirth okarínát, a harmadik, negyedik és ötödik pedig 25$ kapott. Nos, ma megtudtam, hogy én lettem a 4. a fenti képpel! Woohooo! :) A képen egyébként egy Koreából beszerzett 12 lyukú Condor AC-m látható. Gyönyörű darab. Pitypangok nélkül is ;)
Nekem egyébként a 2. helyezett volt a személyes kedvenc:
A 2. helyezett, „Riquismo” fotója
A többi helyezett képei itt tekinthetők meg.
Pontosan egy hónap múlva lesz indulás. A végső terv szerint (ha ugyan létezik ilyen) hárman megyünk, egy jóbarátom, a barátnője és jómagam. Igazából hármunk közül leginkább csak engem izgat az okarína fesztivál, viszont ki ne szeretne utazgatni ugye? :) Ahogy számolgattam, nem lesz annyira olcsó a sztori összességében, viszont erősen élménydúsnak ígérkezik. Ugyanis úgy döntöttünk, hogy nem repülünk, vagy vonatozunk, inkább 4 keréken szeljük át ezt a kb 2 x 900 km-t. A kedves jószág, aki elvisz majd minket, nem más, mint Rozi, akit a lenti képen láthattok:
Ő Rozi – lelke van.
Legalábbis reméljük, hogy ügyesen elvisz minket oda-vissza, mert hát ilyen hosszú úton még egy huzamban nem volt tudtunkkal :) De szépen szeret(l)getve van rendszeresen, szóval nem lesz itt semmi baj. Tudjuk mivel lehet kedveskedni neki. Én pl. nagyon szeretem a jó teákat, fogok is vinni. Na, Rozi a motorolajat szereti, úgyhogy neki azt viszünk az útra desszertnek egy nagy kannával :)