Egy ideje figyelgetem a koreai Maparam oldalát, ugyanis szerettem volna venni egy 12 lyukú AC-t tőlük, de mostanában nem láttam a weblapján, csak a fából készülteket. (Woodsound) Kezdtem furcsállni már a dolgot, így kicsit utánaolvasgattam, hogy mi lehet velük, és sajnos kiderült, hogy a Maparamnak vége. A hírek szerint 2010 augusztusában financiális problémákra hivatkozva Minsoo Kim leállította az üzletet. Sokak által kedvelt okarínákat készített. Magas minőségű, és bár olcsónak nem mondható, de még épp megfizethető. A hírek szerint Mr. Kim nem volt képes megélni ebből az üzletből, így bezárt a bazár :(
Mivel nem lesz túl könnyű beszerezni Maparamokat innentől, ez természetesen azt is jelenti, hogy az eleve nem túl olcsó okarínáknak elkezd még jobban felfelé kúszni az áruk. Nekem szerencsére van egy dupla alto-m, ám eszemben sincs megválni tőle. Annak tudatában pedig, hogy nem tudok helyette majd másikat venni, főleg. Azt hiszem sosem fogom elfelejteni, mikor előre kifizettem a ~70e Ft-ot kártyával a dupla AC-ért, és közel egy hónapot vártam rá, míg megérkezett. Rendesen be voltam parázva, hogy megjön-e valaha, de megjött :) Azóta is az egyik kedvencem, gyűjteményem féltve őrzött darabja.
Ebből is az látszik, hogy bár nálunk egyáltalán nincs okarína dömping, ezzel szemben Ázsiában már ezen a piacon is egyre hígul a felhozatal, egyre több az olcsóbb – és persze gyengébb minőségű okarína :( Ami nem tesz jót a magasabb minőség képviselőinek. Sajnos ez is az a fajta tevékenység, úgy vélem, amit megélhetésszerűen nem lehet végezni, mert egy tökéletes hangszer elkészítése rengeteg időt, türelmet, figyelmet és más energiákat igényel. Amit nem könnyű pénzben megfizetni. Onnantól fogva, hogy túl sokat kell készíteni, vagy a minőséget adjuk alább, vagy az árral megyünk feljebb. Akárhogy is: mindkettő öli az üzletet. Persze itt is lehet valamilyen szinten „tömeggyártani” – de az olyan is.
Az olyan okarína, melyben nincs benne készítője szíve – annak hangja mások szívét is nehezebben tölti meg.
:-(
Visszajelzés: [Budrioi Fesztivál 2013] Az Okarína múzeum