STL DIY okarina - forrás: STLocarina.com
Az STL egy negyszerű ötlettel állt elő, ez pedig a „DIY Ocarina”. Egy sima fehér, 12 lyukú Alto C okarináról van szó, ami csak a befúvórésznél van mázolva, egyébként mázolatlan a felülete. A pláne az benne, hogy az okarinához jár 6 különböző színű (lásd a képen balra) speciális festék és egy pemzli, amivel ráfestheted a saját motívumodat az okarinádra, aztán már nincs más dolgod, mint megvárni, mint megszárad és garantáltan egyedi hangszer tulajdonosa leszel :) Az ára is baráti, mindössze 50$ (+pk). Szerintem remek ötlet! :)
Akit érdekel, megrendelheti itt.
Ó igen! És végre megjött! Nagyon kíváncsi voltam már.. és tegnap végül megérkezett! Az ember, ha azt a szót hallja, hogy műanyag, legtöbbször egy termék silány minőségű, olcsóbb változatára asszociál. Erre cáfolt rá elég rendesen a Noble műanyag Alto C okarinája. Bizony, bizony! Azt már eddig is tudtuk, hogy lehet műanyagból jó minőségű okarinát gyártani, a Mountain Ocarinas polikarbonát okarinái rá az élő példák. De rendes 12 lyukú Sweet Potato-ból minőségi műanyag oki nem sok van a piacon. Vagy rondák, vagy sistregnek, vagy mindkettő. A Noble azonban képes volt egy olyan plasztik okarinát tervezni (és gyártani), mely odaver mind kinézetben, mind hangzásban jónéhány agyag vetélytársát is.
Tegnap végre ott várt a postaládámban az értesítő: küldeményem érkezett! Mást is rendeltem mostanság, de tudtam, hogy csak ez lehet, ami már megjöhetett. Szépen át is battyogtam a postára, kiálltam a 20 perces sort a küldemény kézbesítő ablaknál, majd nagy örömmel indultam haza immár a dobozkám társaságában. A kicsomagolás nem volt olyan izgalmas, ez már a 3. okarinám a Focalinktől, úgyhogy ismertem a csomag tartalmát: az okarina, a kis szütyője és egy lefogási segédlet pár közismertebb dal tabjával. Amire viszont nagyon kíváncsi voltam az a hangja! És hát… gyönyörű! Nagyon szép tiszta búgó hangja van, a két legmagasabb hangnál is alig lehet hallani, hogy icipicit karcos, de tényleg, elhanyagolható abszolút. 40$-ért meg aztán főleg. A színe hupikék, nem a kedvencem, de most erre futotta. Majd egyszer nekem is lesz egy fekete-barna mintás csoda, de egyelőre spórolás van.
Ha az emberben megfogalmazódik a gondolat, hogy ő bizony hangszeren szeretne játszani, elég nagy dilemma elé néz, hogy ugyanis akkor milyen hangszert válasszon. Mert persze én is szeretnék hárfán játszani, meg fuvolán, de nem biztos, hogy azzal kellene kezdeni, ha még sosem tanultam zenét sem. Ott van ugye a legelterjedtebb belépő hangszer, a furulya, de az mennyire unalmas már.. Szerintem. Nade! Az okarina! Az mindjárt más! Rögtön Te is látni fogod miért: