A múzeum bejárat előtt
A Via Garibaldi 35 szám alatt található múzeumról sajnos sok mindent nem tudok írni. A fotók is kevéssé adják vissza. Ezt egyszer meg kell nézni. Ennyi féle okarínát ember nem látott még egy helyen. Valamikor a 3 nap alatt (elvileg) volt egy tárlatvezetés, de erről valahogy lemaradtam. És természetesen a múzeumban minden olaszul van csak kiírva. Persze simán lehet, hogy a tárlatvezetés is olaszul lett volna, szóval végül is lehet, hogy nem veszítettem sokat :)
A múzeum egyébként a nevével ellentétben nem csak régi okarínáknak ad otthont, hanem a kezdetektől kezdve egészen a mai napig bármilyen okarínának. Ha jól tudom a fesztivál alatt is bővült néhány darabbal, amiket valaki nekik adományozott.
A Noble például szinte a teljes arzenáljával megjelent egy vitrinben. Fájó szívvel láthattam egy üveglapon keresztül a pár éve tönkrement Maparam tripla okarínáját is, amim sajnos nemigen lesz már ebben az életben. Nekem nagyon tetszettek még a korabeli fekete-fehér fotók a múlt évszázad készítőiről, nekem abszolút átjött rajtuk a régi idők, nyugodtabb, stressz mentesebb, könnyedebb életfelfogása. Állítólag volt egy Icarus tripla (amiből nem sok létezik, főleg gyűjtőknél lelhető fel pár, de pl. Osawa Satoshinak is van, ha jól tudom) is, de mikor én voltam szétnézni a múzeumban, én sehol nem láttam :( (Lehet, hogy nem hagyják kinn, csak ha van felügyelet, mert egyébként semmi őrzés nem volt a múzeumban. Az pedig ugye nem egy olcsó darab.) Sok furcsa szerzet volt egyébként. Sajnos az üveg vitrinek tükröződése miatt nem nagyon lehetett igazán jó fotókat készíteni, de azért párat lőttem: Tovább a folytatáshoz →
