Lássuk mikkel lettem gazdagabb – mármint az új ismeretségeken és élményeken túl, úgy értem :) Idén úgy terveztem, hogy veszek kinn egy Stein Forte tripla okit, de ez ugye úgy alakult, hogy még a fesztivál előtt bekövetkezett egy súlyos leárazás keretében. Így ez már pipa volt. A másik, amit szerettem volna, az egy erősebb bassz C (BC) lett volna, viszont valahogy egyik sem nyerte el igazán a tetszésem, amik most kaphatók voltak kinn. Az árukról nem is beszélve… 180-220 € közt mozogtak a BC-k, így végül ezt most elengedtem.
Azonban nem jöttem haza mégsem új brummogó nélkül, ugyanis beleszerettem egy Clacol BG-be, ami merőben eltér a sztenderd okarína preferenciámtól, ugyanis csak 10 lyukú, plusz olasz dizájn, olyan, kb. olyan, mint egy barna rögbi labda, egy dudorral az egyik szélén :D Szóval az én ízlésemmel nézve szépnek éppen nem mondanám, de valahogy mégis beleszerettem, és mivel BG létére megfizethető áron is volt, 120 € -ért cserébe Bömbi immáron az én gyűjteményem gazdagítja. (Egyébként csak összehasonlításként, egy Stein BG több, mint 500$, igaz, az 12 lyukú, viszont 3x akkora a súlya, mint ezé. De az egy kisebb vagyon :-/)
A következő darab a Jade Everettől ajándékba kapott „Atlantis” AC. 2 éve vettem egy AC-t tőle, és most derült ki, hogy én voltam a legelső igazi okarína vásárlója :) A tavalyelőtt vett okarínája is gyönyörű, de az nekem túl sok levegőt kért, így nem használtam azóta sem. Anno néhány észrevételemet le is írtam neki, és szerencsére az új modell sokkal jobb lett! (Legalábbis nekem jobban bejön.) Szóval ez már nem a vitrinben fog csücsülni, az tuti :)
Ezt a Rotter SC-t azért vettem, mert tudtam, hogy az ő SC-i közül van, amikkel bizonyos spéci fogással és erősebb fújással a felső F felé lehet menni, és akartam egy ilyet végre :) Ez a modell egyébként egy új, Ázsiai exportra készített szett tagja, Hans azt mondta, pillanatnyilag 3 db létezik még csak ebből a típusból. Hát az egyiket elhoztam. 13 lyukú egyébként, a jobb kisujj alatt 2 lyuk van, így a C#-t kétféleképpen is le lehet fogni. Személy szerint én nem rajongok ezért a 13-as lyukrendszerért, de ez van, valamit valamiért.
A kis piros csoda szintén Jade Everett keze munkáját dícséri, ez pedig egy 11 lyukú sopranino B-s oki. Egyszerűen imádom. Egy igazi csicsergő kismadár rejtőzik benne :) Nyakláncként is simán hordható olyan pici, annak ellenére, hogy derékszögű oki.
Az utolsó pedig Marcus Felsner pendantja, amit azért hoztam el, mert megtetszett az egyszerűsége. Egy 5 lyukú SC pendant egyedi motívummal és pontos hangolással.
A fenti készítők elérhetőségei megtalálhatók az “Infók vásárláshoz” menüpont alatt.
Ja, vettem még 2 CD-t is, az egyik Shi Yan – Black and white paradise című albuma, ez egy kínai leányzó, és a lemez stílusát tekintve a legtöbb megkérdezettnek a „modern” szó jön rá asszociációként. A másik Fabio Galliani & Ocarinamania Quartet albuma, a Fabiolous Ocarina. Majd lesz mindkettőről külön lemezajánló, mert nekem nagyon tetszik mindkettő.
És hát ennyik voltak a vásárfiák. Jó kis dolgokat sikerült venni, úgyhogy boldogság van :)