Kedves Olvasó! Először is eme első (de remélem, nem utolsó) bejegyzésemben engedd meg, hogy ezennel magam is üdvözöljelek e remek weboldalon! A blogbejegyzés apropója a nemrégiben elkészült papír okarína volt, ami noha valószínűleg nagyjából csak ennyi hírnevet érdemel, hiszen valódi hangszerként nem használható. Ennek ellenére a projektet mégis remek időtöltésként értékelném, egyszóval Téged is egy próba tételére biztatnálak. Nagy büszkeség, mikor megszólal, hidd el! :)
Kedvcsinálónak először is íme pár link azoktól, akiknek egész jól sikerült:
- http://www.youtube.com/watch?v=-JHYRUW96q8
- http://www.youtube.com/watch?v=XizHVnPEjwg&feature=related
- http://www.youtube.com/watch?v=m57WXFfd-gY&feature=related
Nótata is ilyenen tanult minden bizonnyal :)
A papír okarína rejtelmeinek felfedése előtt a sípok és a papír viszonyát taglalandó egy pillanatra megállnék. Nem leszek sem fizikailag, sem zenészileg korrekt, inkább amolyan sufni-tuning hangszerkészítőként nyilatkozom.
A hangot a sípban a levegő rezgése kelti. Mivel látni vélem a rugóként felugró szemöldöködet (remélem így történt, hiszen a hang maga a levegő (közeg) rezgése), hozzáteszem, hogy e pontatlan kijelentés arra akart vonatkozni, hogy mindenféle síp esetében – legyen az fuvola vagy okarína – eleve a levegővel operálsz, és nem például megpendítesz valamit, azaz nem a hangszer egy arra hivatott részét abajgatod.
Namármost. Ha sípot szeretnél készíteni, akkor a következőket fogod követni:
- Fogsz egy egyenletes, általában lapos, határozott áramlást. (Fúvóka.)
- Ezt az áramlást egy éknek irányítod neki. Az ék egyik oldalán a szabad világ van, a másik oldalán a hangszer üreges része.
És ennyi. Nem hangzik komplikáltan, nem is az, nem is véletlenül találta fel ennyi nép. Ám ha papír sípot (például papír okarínát) szeretnél készíteni, akkor hozzá kell tenni a fenti listához még egy apróságot. A síp ugyanis akkor képes értelmes hang kiadására, ha stabil, erős anyagból készült, például fából vagy kerámiából. Mindezt azért mondom, mert nyugodtan készíthetsz ismerkedésképpen egy papír okarínát valami könnyebb anyagból is, mondjuk normál ívpapírból, de jó eséllyel vagy nem fog megszólalni, vagy nem okarínaként fog dalolni. Utóbbi egy érdekes jelenség, mert eltelik egy-két kellemetlen perc, mire rájön az ember, mi a gond.
Arról van szó, hogy a vékony papír nem biztos, hogy elég stabil anyag lesz. Ez nem azt fogja jelenteni, hogy nyeklik-nyaklik az egész, hanem azt, hogy amikor a levegő elválasztásáért felelős éket (a papír okarina esetében ez nem igazán ék alakú, csak lapos, mert papír) megfújod, lehet, hogy önmaga kezd majd el rezegni. Ennek halk, de biztatóan stabil csengése van, ám ez becsapós, a hangot valójában egy membrán rezgése kelti, mint amikor fűszállal „sípolsz”. Amikor végre megszólal a síp hang is (kicsit teltebb tónusú és nem rezonál annyira az egész síp), akkor leesik a tantusz, hogy ez a másik, kicsit zizegős hang nem az volt, amit kerestél. :) (Erről próbáltam összehasonlító felvételt készíteni, de nem igazán jön át a különbség, úgyhogy nem töltöm fel.)
Egyszóval erre minden síp esetében érdemes odafigyelni, hogy azt biztosítsd, hogy ne tudjon az ék rezegni. Érdekes és logikus tapasztalás, hogy ha csak az ék ad hangot, akkor hiába fogod be és nyitod meg a lukakat, ez a hangmagasságot nem fogja befolyásolni.
A letölthető sablon
Amire szükséged lesz az elkészítéséhez:
- a háló, mondjuk innen: http://bit.ly/papir-okarina
- olló, plusz egy kis olló is (a lukak vágásához)
- ragasztó
- cellux
- karton
- türelem :)
Az eredeti modellen kicsit módosítottam.
- A „fá”-ért felelős lyuk méretét szűkebbre vettem, de ez lehet, hogy csak azért vált szükségessé, mert esetleg pontatlanul illesztettem össze az egész okarínát és/vagy pontatlanul vágtam ki a lyukakat. Érdekes lenne, ha valaki esetleg el tudná készíteni a modellt mondjuk fából vagy agyagból, a diagram alapján elvileg nem megoldhatatlan.
- Az eredeti fúvóka nekem nagyon problémás volt, ezért lecseréltem egy saját tákolmányra. Ami nem más, mint egy papír henger, amit kicsit formára igazítottam az illesztésnél.
Az enyém sajnos nem szólal meg a teljes (oktávnyi) hangterjedelemben, olyan dó-lá viszonylatban aránylag megbízható, de csak ha ritkán akarok a lá-hoz nyúlni… :) Fölötte, de már a lá-nál is picit trükközni kell, hogy valami zenei hanghoz hasonlót vasaljak ki belőle.
Fogástábla
További trükk lehet a hangszer tartása. Javaslatom az, hogy támassz ki a jobb hüvelykujjaddal. A 10 ujjból 7 foglalt, és a két kisujj annak ellenére, hogy ráfekszik az okarínára, nem biztosít elegendő stabilitást. Sokat segít azonban, ha a jobb kezedet kicsit beforgatod úgy, hogy a hüvelykujjaddal átnyúlj a fúvóka alatt. Így az okarínát gyakorlatilag meg tudod markolni a hüvelyk-kisujj tengellyel. Előnye, hogy nem esik ki a hangszer a kezedből a legmagasabb hangoknál sem, mivel így akkor is fogod, ha nem fogsz le egyetlen lukat sem, hátránya, hogy egy kissé görnyedt testtartást igényel. De szerintem, ez nem baj, a papír okarína úgyis csak kísérleti eszköz, még ha jó játék is.
Egy fogástáblát mellékelek hozzá, mert ez kicsit nehezebben fellelhető, mivel ez egy 7 lukkal megáldott okarína, ami nem hagyományos. (Az eredeti honlapon megtalálod ezt az ábrát, de az az oldal vagy csak borzasztó lassan, vagy egyáltalában nem töltődik be, így hát itt most nem is említem.)
Végül pedig minderről íme a Mozi:
(Tudom, ha rákeresel, a dal kottája kicsit másként fest, de én így tanultam meg anno az iskolai táborokban.)
Lennétek olyan kedvesek, hogy nem spamelnétek egyfolytában ezzel a szarral a turulmeme-t ? Köszi
Feri, Feri…
Röviden: Nem.
Arról, hogy mi jelenik meg a Turulmemén, nem én döntök. Az én „hatásköröm” a saját Google Reader megosztásaimig terjed ki.
(A Turulmeménél reklamálj, hogy emberek olyan bejegyzéseket voltak pofátlanok megosztani, amik Téged nem érdekelnek. Én is totál fel vagyok háborodva.)
Azért köszönjük a hozzászólást! Mint nem kimagasló látogatottságú, szűk réteget megcélzó blognak, az, hogy lassan két éves fennállás utána végre egy igazi webnullás, arcát nem vállaló, magát egy mondattal leminősíteni képes nyuszi troll is nyomott hagyott nálunk, nagy büszkeséggel tölt el minket.
Tarts ki Feri! Tudom, hogy kemény az élet, de minden rendben lesz! Amúgy sem tart sokáig, inkább élvezd ki ami még hátra van! ;)
Szerintem az lenne a turulmemének a lényege, hogy érdekes dolgokat osszunk meg, ne a saját blogunk legújabb bejegyzéseit toljuk egyfolytában egy pár haverunkkal ( milyen érdekes, hogy az esetek nagy részében Melinda, Ágoston és Gabriel a megosztó). Igazából engem az nem zavarna, hogyha néha megjelenne innen egy bejegyzés, még az is lehet, hogy elolvasnám, de így :D. Valószínűnek tartom, hogy nem én vagyok az egyedüli tmeme olvasó, aki így gondolja ezt.
Bocs, hogy nem töltöttem fel avatart, nem szándékozom ide visszajárni.
A többi olvasótól meg elnézést, nem az oldallal van bajom, hanem a spammel.
Köszönöm, hogy kulturált hangvételre váltottál. Így sokkal szívesebben állok én is konstruktívan a „problémádhoz” :)
Amiről én, vagy valamely vendég szerzőm blogbejegyzést írunk, azt azért osztom meg, mert érdekesnek gondolom. Ha nem tartanám érdekesnek, nem írnék róla. Gondolom ezt nem kell túlmagyarázni, elég logikus.
Igen, vannak, akik támogatják a blogomat (szerencsére egyre többen), és ezek az olvasóim megosztják bejegyzéseinket különböző fórumokon is általában. (Ki Facebookon, ki Twitteren, ki Iwiwen, ki Greaderben, ki Tmemén, ki Buzz-ban, ki máshol, nyilván, ki hol van jelen.) Én nem látom ezt spam-elésnek.
Nem hirdetek sem terméket, se szolgáltatást, nincsenek reklámok az oldalamon. Ebből a blogból nekem csak költségem van, nyereségem semmi.
Akit nem érdekel, nem kattint a címre. Ennyi. Én is így teszek. Nekem is van sok megosztás a Tmemén, ami legkevésbé sem érdekel. De nekem sokkal evidensebb lejjebb görgetni a csúszkát ilyenkor, mint nekiállni ezeken a megosztásokon fennakadni, és idegeskedni. Nem vagyunk egyformák. Talán a következő megosztásom pont téged is érdekelni fog. Talán az sem.
Nem fogom megkérni az olvasóimat, hogy ne osszák meg a bejegyzéseimet. Nem ment el az eszem – nyilván nem magamnak blogolok, hanem azt szeretném, ha az, amiről írunk itt, minél több emberhez eljusson azok közül, akiket ez szintén érdekel. A szakmai blogok szerintem általában ezért működnek. Sajnos természetesen elkerülhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan olyan emberekhez is eljusson, akiket viszont nem érdekel. Ez egyelőre sajnos így működik a weben.
Remélem nem okozunk ezzel túl nagy kellemetlenséget Neked.
Nagyon szuper , gratulálok!
A síp is szuper de talán próbáld meg valamivel megkeményíteni hogy ne lágyuljon fel a nedvességtől meg lehet ha kicsit kisebb lenne a lyuk nem lenne ennyire levegős.
Hajrá! Ebből még sok mindent ki lehetne hozni ha mondjuk más anyagokkal is megpróbálnád.
igen, a más anyag az mindenképpen projecten van, de ez egyelőre maradjon titok, mert még előttem sem tisztázott minden részlet. :) De ha esetleg más kedvet kap hozzá, szabad a pálya, előzzetek be! :) (Sajnos szorgos-dolgos időszakot élek, így ez egyhamar nem fog megvalósulni, hacsak valami váratlan deus ex machina folytán nem.)