A Babám zenekar
A héten egy kedves kollégám megemlítette, hogy egy rádió műsorban hallott egy interjút egy magyar zenekarral, a Babámmal, amiben többek közt arról is meséltek, hogy az új albumukon okarína is szólni fog – ismerem-e őket? Hmmm, nem ismertem, és ettől be is zsongtam persze rögtön. Kis guglizás után meg is találtam őket a neten, a néhány fellelhető számuk alapján kellemesnek is ítéltem a zenéjüket, úgyhogy úgy döntöttem, hogy első kézből járok utána az infó valóságtartalmának: tegnap elmentem a koncertjükre az A38-ra.
Kellemes, nosztalgikus este lett ez számomra. Egyrészt mostanában ritkán jutok már el koncertekre, a barátaim nagy része vagy nem koncertre járós, vagy épp nem rég alapított családot, kisgyerek, stb, másrészt már azért nekem is ritkábban van energiám eljárni otthonról esténként munka után. (Tehát ilyen volna a harmincasok klubja? :)
A tegnapi koncert a „8 Hang a Nőkért!” (koncertsorozat a családon belüli erőszak ellen) első estje volt, ők voltak az első zenekar a tegnapi háromból (utána még a Kesh és a Fókatelep is játszott). Mivel újfent senki nem ért rá eljönni velem, így egyedül mentem el megnézni. Vicces (jó értelemben) volt látni a 8-10 évvel fiatalabb önmagam korosztályát bulizni. Felszabadult mulatozás, ugra-bugrálós táncikálás, kilöttyenő műanyag poharas sör, és azok a jellegzetes fiatalos illatvilágú parfümök, amiket anno mi is használtunk. Különös volt kívülről látni őket. (Na, majd amikor 10 év múlva visszatekintek a mai önmagamra… :)) Persze a közönség teljesen vegyes korosztályú volt, azért nem volt tinidiszkó fíling, de ez a korosztály volt most, aminek a látványa, energiája leginkább megfogott, s valamiért megidézte bennem a múltat :)
„Ki ne ismerné Móra Ferenc meghitt hangulatú írását a kis Bicebócáról, az öreg Küsmödi bácsiról, s a kincskereső kisködmönről? Az óbánya egy véletlen baleset következtében felrobban, Bicebóca örökre elveszíti egyetlen támaszát, Küsmödi bácsit. Ferkóék befogadják a kis árvát. Ferkó kisebb szolgálatokat tesz és az érte járó krajcárokért körtemuzsikát vesz. A muzsika azonban csak a jó gyermekeknek szólal meg. Ferkó ügyes-bajos dolgaihoz némi kétség tapad, mikor kisinas, bizony hamar kitelik az az egyesztendő, vagy gondoljunk arra, mikor Égbelátó képében megrohanja a lelkiismeretfurdalás, mert legjobb barátja dolgozatát hibásra „javítja”. A kincskereső kisködmön azonban megmelengeti még a rosszalkodó lelkeket is.”
