Érdekességek kategória bejegyzései

Te mennyit időt töltesz valódi zenehallgatással?

Egy nagyon jó kis írást szeretnék megosztani Veletek. A fenti címmel íródott cikket egy kedves ismerősöm, Horváth Olga írta, akinek magam is sokat köszönhetek életem zenei oldalát tekintve. Kezdve a Zene Mindenkié tanfolyammal, majd az azutáni havi egyszeri közös zenélések, illetve a fél évenkénti kis koncertek, és persze amiket mindezeken tanultam a zenéről és a közös zenélésről. Tessék elolvasni, nem hosszú:

A zene hatása az emberre

Bizony, a mai ember (legalábbis a környezetemben a legtöbben) nem hallgat zenét. Persze szól valami mindig a háttérben, mivel társadalmunk olyan irányba „tökéletlenedett”, hogy az ember folyamatos audio-vizuális stressz alatt van. Az utcán kocsik, buszok, telefonáló, kiabáló emberek, az üzletekben jobb esetben háttérzene, rosszabb esetben ez reklám szpotokkal tarkítva. Az egyik zajt nyomjuk el a másikkal.  Ha netán mégis csend lenne, gyorsan bedugunk mi magunk egy kis zenét a fülünkbe (ez ugye sokaknál egy fajta menekülési forma is, főleg a nagyvárosokban), vagy otthon a TV, HiFi, stb. Sok helyen már a nagy dolgot sem lehet csendes békében végezni, mert a klón is zene szól.

Kép: www.freedigitalphotos.net

Régen én is imádtam ezt. Zenére aludtam el, arra ébredtem, mindig szólt a zene. Ma már kissé másképp látom. Már igyekszem egyre több időt rászánni valódi zenehallgatásra. (És tudatosítani, hogy az agynak szüksége van a csendre a regenerálódáshoz/regeneráláshoz – hogy a lélekről már ne is beszéljek!) Amikor a zene nem valami háttérdolog, hanem a zenehallgatás maga A Cselekvés. Őszintén, tedd fel magadnak a kérdést, egy héten hány órát töltesz zenehallgatással úgy, hogy közben nem vasalsz, nem főzöl, nem súrolod a kádat, vagy biciklizel, stb? Remélem minél többet, de félek, nem így van. (Egyébként tényleg érdekel, hozzászólásban meg is írhatod a bejegyzés végén!)

Hogy mi a különbség zenehallgatás és zenehallgatás közt? Nehéz megfogalmazni, de megpróbálom. Ha közben mást is csinál az ember, a figyelem elaprózódik. Minél több mindent csinálsz egy időben, annál kevésbé leszel hatékony – mindben. Mert a fókusz szétszóródik. Mindenre figyelsz. De valójában úgy igazán semmire. Néha a kevesebb több, szokták ugye mondani. Amikor szinte 100%-ban csak a zenére figyelsz, olyan mélységeket, csodákat érhetsz el általa, amikett ugyanazt a zenét háttérzeneként hallgatva pl. nem fogsz tudni soha.

Tovább a folytatáshoz

Okarínával kezelnek légzési problémás betegeket

"Már csak éjszaka kellett használnia"

A témáról szóló cikket nem fogom lefordítani egy az egyben, akit érdekel az egész, az elolvashatja a Taiwan Today-en angolul. A lényeg viszont:

Dr. Yang Chia-fu, a Kaohsiung Minsheng Kórház orvosának kutatási eredményei minden kétséget kizáróan azt jelzik, hogy az okarína hatékony segédeszköznek bizonyul légzési panaszokkal rendelkező betegek gyógykezelésében.

Nem csak hogy a véroxigén telítettségének szintjét emelte vissza 90% felé, de a betegek lélegeztető gépen töltött idejét is jelentősen lecsökkentette.

Egy 57 éves betege 16 évvel ezelőtt fogyasztó tablettákat kezdett szedni, aminek eredményeképp akut légzési elégtelenség fejlődött ki nála. Azóta évről évre egyre kimerítőbbé vált számára mind a légzés, mind a gyaloglás, napi 24 órát töltött lélegeztető gépen. Majd Yang tanácsára elkezdett okarínával dolgozni, hogy azzal próbálja meg az egészségét javítani.

A hölgy saját elmondása szerint botfülű volt, semmilyen zenei affinitással nem rendelkezett, ráadásul eleinte nem volt elég levegője, úgyhogy nagyon nem akaródzott neki a játék. Később aztán mikor érezte, hogy nagyon szorít a mellkasa mégis rávette magát, hogy 10-10 perceket gyakoroljon az okarínával. Sosem gondolta volna, hogy ez valóban megkönnyítheti a légzését, és enyhíthet a kapkodó, lihegő légzésén. A vére oxigén telítettségének szintje 70%-ról visszatért a normális 90% felé, és mára már csak alvás közben kell lélegeztető gépet használnia.

Yang elmondása szerint választása azért esett az okarínára a szájharmonika, vagy más fúvós hangszer helyett, mert egyrészt olcsó, kicsi, könnyű hordozni, másrészt a levegőt csak fújni kell bele (ami kevésbé megterhelő is gondolom), szívni nem  – nem úgy, mint egy harmonikánál például. A belégzésnél esetleg nem kívánatos anyagokat lélegezhet be a beteg a hangszeren keresztül, amit el akart kerülni.

48 betegéből körülbelül a fele volt képes rá, hogy a „kezelést” kipróbálja, a többi többnyire valami hasonlóval hajtotta el Yangot: „Majd megpusztulok, alig lélegzem, és Ön még azt kívánja tőlem, hogy okarínán játszak?!?” Végülis hat, 28 és 95 év közötti beteget tudott toborozni  akikkel 3 éven át, folyamatos véroxigén szint méréssel tesztelte a kezelés hatékonyságát.

Yang elmondása szerint (aki kutatómunkájáért mesterdiplomát is kapott) ez egyfajta terápia, ami már egy perc használat után mérhetően megemeli a véroxigén szintet, és fokozottabb működésre ösztönzi a csillókat a tüdőben. És bár tisztában van vele, hogy ez csak egy kiegészítő gyógyeszköz, és magukat a betegségeket nem gyógyítja meg, az fontos tény, hogy sok más zeneterápiával szemben ez egyszerre képes a betegek fizikai és pszichikai állapotán is javítani.

Frissítés:

Végül eszembe jutott egy személyes tapasztalat, amit tegnap elfelejtettem, hogy pont idevág. Kb. fél éve elmentem egy biorezonanciás állapotfelmérésre, ahol az elemzés azt mutatta ki, hogy a tüdőm egyes működési paraméterei az átlag értéktartományok feletti értékeket mutatnak. Bevágom az elemzésből az ide tartozó részt (zölddel jelölve az egybevágást, főleg az utolsó sor az érdekes):

Actual Testing Results
Testing Item Normal Range Actual
Measurement
Value
Testing Result
Vital Capacity VC 3348 – 3529 3557 vital capacity is increased
Total Lung Capacity TLC 4301 – 4782 4452 Health Scope
Airway Resistance RAM 1.374 – 1.709 1,7 Health Scope
Arterial Oxygen Content PaCO2 17.903 – 21.012 22,508 increase

Hoppá! :) Kérdezte is az elemző, hogy mit sportolok? Mondom semmit. De egy szuper kis fúvós hangszeren játszom :)

Csak egy videó #07 – Fölszállott a páva / népzene és néptánc vetélkedő

Ezt ma találtam. Szerintem jó ötlet, és kreatív lett a három reklám videó is. (Az egyikben ráadásul a Tárkány Művek énekese szerepel, akiknek a zenéje külön nagy kedvencem. Valószínűleg a többi embert is ismerhetném, ha megfelelő körökben jártas lennék. De nem vagyok.) Okarínás produkció vajon lesz-e vala? :)

Fölszállott a páva

Zene:

Tánc:

Ének:

A jelentkezések határideje sajna már lejárt, de a lényeg még hátra van.

Újra felcsendül és csicsereg a gramofon!

Kép: Wikimedia.org

A Gramofon Online-on találtam két ismeretlen előadójú okarína költeményt, és teljesen el vagyok ámulva! Eszméletlen, hogy mekkora okarína virtuózok voltak anno, akik majdnem teljesen feledésbe merültek  cirka 100 év alatt. Igen, az alábbi két dal az 1900-as évek elejéről maradt ránk. A hangszer egyébként fantasztikusan passzol az akkori kor zenéjébe szerintem. Az első darabban hallható trillázó virtuózkodást a mai napig viszonylag kevesen képesek megcsinálni egyébként. (Persze nyilván ebben benne van az is, hogy kevesen is próbálják.)

Tessék csak meghallgatni őket:

Szerző: ismeretlen | Cím: Monte Carlo-Walzer | Előadó: Mosè Tapiero | Megjelenés éve: 1908

Szerző: Ernesto Köhler | Cím: Das Echo Im Gebirge | Előadó: Mosè Tapiero | Megjelenés éve: 1908

Xun – az ősi kínai fúvós hangszer

A CRI (China Radio International) online-on találtam anno egy jó kis cikket a xun-ról (ejtsd: hsün), amit most mivel nem annyira hosszú, egy az egyben be is idéznék nektek:

A xun régi fúvós hangszer, mintegy 7000 ezer éves.
Mondák szerint az ókorban a xun vadászati eszköz volt „shiliuxing” néven. Akkor az emberek zsinórhoz fűzött gömb alakú kő-, illetve agyagdarabokat dobálva vadásztak. Ezek közül a kő- illetve agyagdarabok közül akadtak üregesek, amelyek a repülésük során keletkezett légáramlástól hangot adtak. Ez felkeltette az emberek érdeklődését, s próbálták ilyen üreges darabokat fújni. A hosszú idők folyamán így lassan kialakult a xun fúvós hangszer.
Kezdetben többnyire kőből és csontból készült a xun. Később pedig kerámia-xun hangszert készítették lapos, illetve ellipszis, gömb, hal, körte stb. alakban, leggyakrabban pedig körte alakban.
A hangszer felső részénél egy fúvóka szerepű lyuk van. Feneke lapos. Falán hanglyukak vannak. A legrégibb kezdetleges xun hangszeren csak egy hanglyuk volt. Később több hanglyukú hangszerré vált. Az időszámításunk kezdete előtti III. századig hat hanglyukú lett. Cao Zheng, a Kínai Központi Zeneakadémia professzora a XX. század harmincas éveinek végétől próbálta továbbfejleszteni ezt az ókori hangszert. Később Chen Chongnak, a Tianjini Zeneakadémia professzorának a körte alakú xun alapján sikerült kilenc hanglyukú xunt kifejlesztenie, amelyet a Jiangsu tartomány Yixing körzetéből való lila színű agyagból égetnek.

A kilenc hanglyukú xun erősebb és szélesebb hangot adhat a korábbinál. Hangfekvéseket és félhangokat lehet fújni ezen a hangszeren. A hangnem változtatására is felhasználható. A kilenc hanglyukú xun hangszeren régies hangulatú, vastag, mély, fájdalmas, de erős akaratú, színezetű zenét játszhatnak. A hanglyukak rendbehozatalának eredményeképpen a xun hangszeren ma már szóló, zenekari és kísérő zeneszámokat is elő lehet adni.
Nemrégiben Hubei tartomány ének- és táncegyüttese tagjának, Zhao Liangshannak sikerült kifejlesztenie a 10 hanglyukú xunt, amely keményfából készül. Ezáltal megoldódott az a gond, hogy a régebbi xun hangszerből nehéz magas hangot kicsalni.

Forrás: A xun fúvós hangszer

Egyébként nekem is van egy xun-öm, persze játszani nem tudok rajta :) Viszont nagyon szép darabja a gyűjteményemnek.

Xun