Ha valakinek Windows-os okostelefonja van, Szilvi most jól megmondja, melyik okarínás alkalmazást NE töltsétek le rá :) (Figyelem, szókimondó szövegek!)
Hiába, az iPhone-okra fejlesztett Smule Ocarina alkalmazást azóta sem sikerült senkinek még csak megközelíteni sem.
Szilvi, ha esetleg találsz majd használhatót is, akkor arról is kérünk beszámolót :D
Egyik barátom épp a 3D nyomtatásra kattant rá, úgyhogy rákerestem, vajon próbálkozott-e már valaki 3D nyomtatóval okarínát készíteni. És hát persze, hogy naná! Egyelőre pendant-okról láttam leginkább videót, jól és kevésbé jól szólókról is. (Illetve jól és kevésbé jól kinézőkről is.) Manapság rohamosan kezdenek terjedni a 3D nyomtatók, a NASA is pl. azon igyekszik gőzerővel napjainkban, hogy egy olyan 3D nyomtatót fejlesszenek ki, ami az űrben, gravitáció nélküli körülmények közt is tökéletesen működhessen. Ezáltal sokkal egyszerűbben tudnak majd használati tárgyakat feljuttatni az űrhajósoknak, nem kell majd éveket várni, hogy újabb szállítmányt küldhessenek fel, digitálisan feltöltik nekik, ők pedig kinyomtatják fenn. (Ez egyébként már valamilyen szinten meg is valósult tavaly, de a fejlesztések 2015-ben is folytatódnak.)
Egyben nyomtatott 5 lyukú pendant – fotó: imgur.com
De otthoni felhasználásra is egyre könnyebben elérhető, olcsóbb szerkezeteket 2-300 000.- Ft-ért lehet már venni ahogy nézem, persze a határ a csillagos ég. Elsőre nem volt túl szimpatikus a dolog, gondoltam, ezzel is megint csak egy rakás hulladék műanyagot gyártunk, de mint megtudtam, nem csak ABS műanyagot használnak a nyomtatókban, hanem PLA-t (Polylactic Acid – azaz politejsav – tejsav alapú biológiailag lebomló anyag) is, ami bár valamivel kevésbé masszív, mint az ABS, viszont 1-2 év alatt lebomlik. (A két anyagról bővebben itt.) Egyébként már mindenféle anyagokkal próbálkoznak 3D nyomtatni, láttam már karbonszálas nyomtatást, áramkör nyomtatást videón, sőt, kerámia nyomtatót is! Utóbbi persze megint kérdéseket vet fel, bennem, hogy lehet, hogy az elkövetkező generációk képzőművészei számítógépes tervezőprogramokban fognak dolgozni, egy agyagos műhely helyett? Meglátjuk…
Az okikat legtöbben ahogy néztem két félből csinálják (mint az igazit), ami itt nem annyira szerencsés megoldás szerintem, de vannak már olyanok is, amik egyben készülnek. A Thingverse-en van már pár terv.
És akkor lássuk a kész termékeket:
Kicsit ez nekem randa, de a hangolása egész jónak tűnik, más kérdés, hogy a sípja viszont nem tökéletes, nagyon szeles a hangja.
Ez jól hallhatóan egészen jól szól, és szép is lett, az más kérdés, hogy a hangolása is rendben van, mert sajnos aki készítette, nem játszik rajta, úgyhogy a demo nem túl sokat mondó :) Az alatta levő elvileg ugyanaz. Letölteni itt.
Ez pedig egy Xun, ami szerintem tök jól sikerült, és szól is (a Xun-ok hangja agyagból is ilyen szeles karakterű). Letölthető itt.
Neked mi a véleményed a fenti témáról?
KeyFinder -egyszerű, letisztult felület
Manapság szinte minden okostelefonon ott van már egy-egy dal felismerő applikáció, jobbára valamelyik a címben szereplő kettő közül. Szól a zene, megnyomok egy gombot, a gép belehallgat a dalba, és az app 10 mp alatt megmondja egy adatbázis alapján, mi az ami szól. (Hehe, erről eszembe jutott egy régi HS7 refrén: Hip-Hop mjuzik) Bámulatos! Nekem ez már-már infomágia számba megy, de hát ilyen ez, az informatika fejlődése töretlen.
Most viszont találtam egy másféle felismerő progit, ami nagyon hasznos lehet kezdő zenészeknek. Ez a KeyFinder. Ingyenes, és úgy nézem, élő alkalmazás, tavaly jött ki új verzió. Betöltünk egy MP3-at (vagy MP4, M4A, WMA, FLAC, AIF, AIFF, WAV fájlt), és ő egy ügyes algoritmussal igyekszik megmondani, hogy az milyen hangnemben van. Miért jó ez nekem? Ha letöltünk valami kíséretet (backing track / play along / sing along / accompaniment / instrumental kulcsszavakkal lehet egyébként pl Youtube-on ilyeneket mazsolázni), amire szeretnénk rájátszani, de nem tudjuk a hangnemet, ez a program nagy segítség lehet. Természetesen ez sem tévedhetetlen, hisz a zene azért nem annyira egzakt tudomány :) De a vetélytársak közt pl. szépen megállja a helyét a fejlesztő szerint:
Helytáll a vetélytársak közt
Lehetőség van kötegelt hangnem meghatározásra, és ha akarjuk, a felderített hangnemet be is írja nekünk a fájl valamelyik MP3 tag mezőjébe, így később már csak elég ott megnéznünk, nem kell hozzá a program analízise. Mac OS és Windows alá van fordítva, de én Linux alatt Wine-val is simán el tudtam indítani. Szerintem menő!
Az alábbi TED-es videó egy újabb szemléletes, tudományos fejtegetés arról, hogy miért is jó az nekünk, ha hangszeren játszunk (túl azon, hogy magunknak és esetleg a hallgatóságunknak is örömöt szerez):
Sajnos magyar felirat nincs hozzá egyelőre, viszont a Magyar Ukulele Blogon, ahol én is találtam, a blogger szépen összefoglalta a lényeget:
Egészen elképesztő. A kommentátor szerint amikor egy zenész elkezd játszani a hangszerén, valóságos tűzijáték bontakozik ki az agyában még akkor is, ha kívülről ez nem is látszik, csupán annyi, hogy a zenész koncentrál. Az elmúlt évtizedekben rendkívül nagy előrelépést tettek a kutatók, mivel különböző rövidítésnevű műszerekkel vizsgálták az agyi tevékenységet. Tanulmányozták az agyból érkező jeleket olvasás, matematikai feladatok megoldása közben, és megfigyelték, az agynak mely része aktív. Amikor a vizsgált személy zenét hallgatott, már akkor tűzijáték alakult ki, az agy számos területe mutatott aktivitást, ahogy a beérkező ingereket – dallam, ritmus – az agysejtek feldolgozták és egy egységes zenei élménnyé gyúrták össze. Ehhez képest amikor a zenét játszó embert vizsgálták, úgy találták, hogy az egy olyan komoly torna az agynak, mintha a testnek egy teljes átmozgató edzés. Ha tehát valaki hangszeren játszik, azzal az agyának minden területét alaposan megmozgatja különösen a látásért, hallásért és a motorikus mozgásért felelős részeket. A hangszeres játékból – mint agyi edzésből – származó előnyök aztán az élet minden területén kamatoztathatók. A hangszeres játék – ellentétben a zenehallgatással – a nyelvi és matematikai területekért felelős agyi területeket is aktivizálja, amelyek nem ugyanabban az agyféltekében vannak, így a két félteke közötti kapcsolatért felelős terület is folyamatos inger alatt áll. A zenészek memóriája jobban fejlődik, illetve könnyebben fejleszthető, mindez tetten érhető az emlékek tárolásában és hatékony felidézésében is. Ezt kicsit részletezi a videós kommentár, aztán kifejti, hogy bármilyen más – akár művészeti – tevékenységgel összehasonlítva nincs olyan, amely a hangszertanuláshoz lenne fogható.
Forrás: http://uksi.blog.hu/2014/12/19/a_hangszeres_jatek_jotekony_hatasai
![By Bachmont (originally posted to Flickr as torraera) [CC BY-2.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0)], via Wikimedia Commons](http://commons.wikimedia.org/wiki/File%3AMaroc_Sahara_caravane.jpg)
Maroc Sahara caravane
Arabic/Byzantine/Gypsy skála C-n: C-D♭-E-F-G-A♭-B
És valami ilyesmin hangzik: