Címke: Zene

Hogyan hat a hangszeren történő játék az emberi agyra

Az alábbi TED-es videó egy újabb szemléletes, tudományos fejtegetés arról, hogy miért is jó az nekünk, ha hangszeren játszunk (túl azon, hogy magunknak és esetleg a hallgatóságunknak is örömöt szerez):

Sajnos magyar felirat nincs hozzá egyelőre, viszont a Magyar Ukulele Blogon, ahol én is találtam, a blogger szépen összefoglalta a lényeget:

Egészen elképesztő. A kommentátor szerint amikor egy zenész elkezd játszani a hangszerén, valóságos tűzijáték bontakozik ki az agyában még akkor is, ha kívülről ez nem is látszik, csupán annyi, hogy a zenész koncentrál. Az elmúlt évtizedekben rendkívül nagy előrelépést tettek a kutatók, mivel különböző rövidítésnevű műszerekkel vizsgálták az agyi tevékenységet. Tanulmányozták az agyból érkező jeleket olvasás, matematikai feladatok megoldása közben, és megfigyelték, az agynak mely része aktív. Amikor a vizsgált személy zenét hallgatott, már akkor tűzijáték alakult ki, az agy számos területe mutatott aktivitást, ahogy a beérkező ingereket – dallam, ritmus – az agysejtek feldolgozták és egy egységes zenei élménnyé gyúrták össze. Ehhez képest amikor a zenét játszó embert vizsgálták, úgy találták, hogy az egy olyan komoly torna az agynak, mintha a testnek egy teljes átmozgató edzés. Ha tehát valaki hangszeren játszik, azzal az agyának minden területét alaposan megmozgatja különösen a látásért, hallásért és a motorikus mozgásért felelős részeket. A hangszeres játékból – mint agyi edzésből – származó előnyök aztán az élet minden területén kamatoztathatók. A hangszeres játék – ellentétben a zenehallgatással – a nyelvi és matematikai területekért felelős agyi területeket is aktivizálja, amelyek nem ugyanabban az agyféltekében vannak, így a két félteke közötti kapcsolatért felelős terület is folyamatos inger alatt áll. A zenészek memóriája jobban fejlődik, illetve könnyebben fejleszthető, mindez tetten érhető az emlékek tárolásában és hatékony felidézésében is. Ezt kicsit részletezi a videós kommentár, aztán kifejti, hogy bármilyen más – akár művészeti – tevékenységgel összehasonlítva nincs olyan, amely a hangszertanuláshoz lenne fogható.

Forrás: http://uksi.blog.hu/2014/12/19/a_hangszeres_jatek_jotekony_hatasai

A hangok hatása az emberre

Nemrég belefutottam 2 rövid (5 és 7 percesek), ám annál érdekesebb TED-es előadásba Julian Treasure-től arról, hogyan is hatnak a hangok ránk, emberekre. Szerintem érdemes rájuk szánni az időt, úgyhogy úgy döntöttem Veletek is megosztom őket (elvileg egyből magyar felirattal fog indulni a videó, ha netán mégsem, akkor a legördülő menüből ki lehet választani a videó elindítása után):

Julian Treasure: 4 mód, ahogyan a hang hat ránk

Julian Treasure: Psszt! 8 lépés az egészséges hangokért

Ahogyan Kodály látta (videó)

Először egy rövid videó kommentár nélkül (a videóért köszönet Kapiller Zsófinak!):

…majd azért kerestem még nektek néhány gondolatot Kodálytól, hogy jobban átérezzétek az ő meglátásait:

Fotó: www.szoborlap.hu / TundeK62

„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”

„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”

„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

„Zenét elsősorban hallgatni kell és nem magyarázni”

„Legyen a zene mindenkié!”

További magvas, és ma is nagyon aktuális (ha nem aktuálisabb, mint a maga idejében..) idézetek Kodálytól: link

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot, vagy oszd meg bátran másokkal is!