Címke: xun

Xun – az ősi kínai fúvós hangszer

A CRI (China Radio International) online-on találtam anno egy jó kis cikket a xun-ról (ejtsd: hsün), amit most mivel nem annyira hosszú, egy az egyben be is idéznék nektek:

A xun régi fúvós hangszer, mintegy 7000 ezer éves.
Mondák szerint az ókorban a xun vadászati eszköz volt „shiliuxing” néven. Akkor az emberek zsinórhoz fűzött gömb alakú kő-, illetve agyagdarabokat dobálva vadásztak. Ezek közül a kő- illetve agyagdarabok közül akadtak üregesek, amelyek a repülésük során keletkezett légáramlástól hangot adtak. Ez felkeltette az emberek érdeklődését, s próbálták ilyen üreges darabokat fújni. A hosszú idők folyamán így lassan kialakult a xun fúvós hangszer.
Kezdetben többnyire kőből és csontból készült a xun. Később pedig kerámia-xun hangszert készítették lapos, illetve ellipszis, gömb, hal, körte stb. alakban, leggyakrabban pedig körte alakban.
A hangszer felső részénél egy fúvóka szerepű lyuk van. Feneke lapos. Falán hanglyukak vannak. A legrégibb kezdetleges xun hangszeren csak egy hanglyuk volt. Később több hanglyukú hangszerré vált. Az időszámításunk kezdete előtti III. századig hat hanglyukú lett. Cao Zheng, a Kínai Központi Zeneakadémia professzora a XX. század harmincas éveinek végétől próbálta továbbfejleszteni ezt az ókori hangszert. Később Chen Chongnak, a Tianjini Zeneakadémia professzorának a körte alakú xun alapján sikerült kilenc hanglyukú xunt kifejlesztenie, amelyet a Jiangsu tartomány Yixing körzetéből való lila színű agyagból égetnek.

A kilenc hanglyukú xun erősebb és szélesebb hangot adhat a korábbinál. Hangfekvéseket és félhangokat lehet fújni ezen a hangszeren. A hangnem változtatására is felhasználható. A kilenc hanglyukú xun hangszeren régies hangulatú, vastag, mély, fájdalmas, de erős akaratú, színezetű zenét játszhatnak. A hanglyukak rendbehozatalának eredményeképpen a xun hangszeren ma már szóló, zenekari és kísérő zeneszámokat is elő lehet adni.
Nemrégiben Hubei tartomány ének- és táncegyüttese tagjának, Zhao Liangshannak sikerült kifejlesztenie a 10 hanglyukú xunt, amely keményfából készül. Ezáltal megoldódott az a gond, hogy a régebbi xun hangszerből nehéz magas hangot kicsalni.

Forrás: A xun fúvós hangszer

Egyébként nekem is van egy xun-öm, persze játszani nem tudok rajta :) Viszont nagyon szép darabja a gyűjteményemnek.

Xun

Okarínás Guinness rekordok

Kép: www.guinnessworldrecords.com

2004 december 18-án a tajvani Kaohsiung Stadionban nem kevés helyi lakos gyűlt össze. Összesen 11551 ember, a résztvevők mind egyen-turbánt vettek fel (csoportonként), majd szépen felsorakoztak csoportokra bontva, hogy együtt egy óriási nagy Tajvan térképet alkossanak. Ám ez nem volt elég, ezek után közösen, okarínán kezdtek zenélni. Két dalt adtak elő, megállás nélkül, összesen 7 percen át. A megmozdulást Kuo Ching-rong (zenész és „okarína aktivista”) hozta össze. A legfiatalabb személy 5 éves volt az „összejövetelen” :) Ezzel szerettek volna bekerülni a Guinness Rekordok Könyvébe. Ami a www.taipeitimes.com cikkje szerint sikerült is nekik.

[és a Guinness oldala szerint is]

Ezen kívül megtaláltam a legnagyobb okarína zenekar rekordját (miért, akkor az előző mi volt?), melyet 2010. október 19-én állítottak fel, 831 fővel, Kínában, Jingdezhen-ben. A”Jingdezhen International Ceramic Fair” szervezésében zajlott, a város 1. számú általános iskolájának diákjai és a város egyéb okarína rajongóinak segítségével.

[a Guinness oldala a rekordról]

Itt jön egy kis furcsaság: érdekes módon, a tajvani rekordot Xun rekordként, a kínait okarína rekordként jegyezték be. Azért fura, mert a videón nem úgy tűnik, mintha Xun-on játszanák, hanem inkább rendes okarínán. (A Xun amúgy is pont, hogy kínai eredetű tudtommal, nade mindegy… :) )

Az mondjuk elég vicces, hogy Magyarországon szerintem összesen nem ismeri 1000 ember a hangszert, míg Tajvanon egyetlen városban több, mint 11000-en… LOL :) Sok-sok munka vár még rám…

Az alábbi videó a tajvani rekord felállításról van:

Jut eszembe, hamarosan nyereményjáték megint. Ezúttal 12 lyukú nyereménnyel. Részletek hamarosan! :)