Címke: Tripla

Profi ügyféltámogatás az Imperial City Ocarina-nál + életem első okarína utóhangolása

Nemrég vásároltam egy Tripla Alto G okarínát az Imperial City Ocarina-tól. Érdemes náluk szétnézni, mert Song Wei okarínái ár/érték arányban nagyon jók! Az egyik legtöbbet nyüstölt okarínámat, a Mini DAC-omat is tőle vettem, imádom. Főleg, ha az ember mély hangfekvésű okarínát szeretne vásárolni (tehát mondjuk basszokat, vagy bármit, ami AC alatt van), akkor tud itt jókat találni, jó áron, mert máshol ezek bizony piszok sokba kerülnek. A Bullként is ismert (a bikafej logó miatt) okarínákon bár  semmi csicsa nincs – se máz, se kurta formák -, de ugye tudjuk, hogy a hangminőség nem ezeken múlik. Egyébként is, van aki pont az ilyen natúr dizájnt szereti.

Song Wei (Bull) Tripla Alto G

Szóval, ott kezdődött a sztori, hogy a rendelésem után megkeresett tőlük Bill Ahrens, és elmondta, hogy vannak új modellek a TAG családban, és hogy mik a különbségek a régi és új között, válasszak, melyiket szeretném: ami a webshopban van, vagy már az újat, ami még ott nincs fenn. Ez már alapból nagyon pozitív hozzáállás volt nekem, de mikor megkaptam az okarínát, és nem tetszett a befúvás görbéje, akkor lepődtem meg igazán. Jeleztem ugyanis Billnek, hogy mi a problémám, és kérdeztem, hogy van-e olyan karakterisztikájú modelljük, amilyet én szeretnék. Erre felajánlotta, hogy nagyon sajnálja, hogy nem passzol nekem, szívesen visszavásárolja, állja a postát is, vagy akár megpróbálják átalakítani az alapján, amiket leírtam és visszaküldeni. Wow!
Az alap problémám egyébként az volt, hogy az első két kamrában alig emelkedett a befúvás igény, a harmadiknál meg volt egy érezhető ugrás. A lenti két rajz, amit küldtem neki, kicsit túloz, de igyekeztem érhetően szemléltetni neki, mi a bajom.

Ilyen volt kb.

Ilyen volt kb.

Az ilyet szeretem

Az ilyet szeretem

Persze, az okarínák világában előbb-utóbb mindenki megtanulja: ízlések és pofonok. Visszaküldeni eleve nem nagyon akartam: megint heteket várni, posta, stb. Macera. Gondoltam, inkább eladom itthon. Végül arra jutottunk, hogy mi lenne, ha megpróbálnám én megcsinálni a módosításokat. Az okarínákat ugye utólag csak bizonyos keretek közt lehet utóhangolni, de mivel ezzel igazából pont olyan problémám volt, hogy csak végig növelni kellett kicsit a befúvás erősséget, így gondoltam, miért ne! Egyébként az oki így is rendben volt, csak én jobb szeretem, ha hangosodik a skála, ahogy megyünk felfelé. Itt viszont az első kettő szinte végig azonos hangerőn szólt. Így aztán hosszas levelezés után sikerült egyeztetni milyen ragasztót vegyek a lyukak szűkítéséhez, meg reszelőt, ha vissza kell tágítani, és persze részletes leírást, hogy mit hogyan csináljak. (Akit érdekel egyébként, hogy hogyan megy ez, az jelezze hozzászólásban, és akkor leírom neki.)

Izgalmas projekt volt, tanultam pár dolgot. Pl. hogy szűkíteni egy lyukat nem nagy kunszt. De ha túl szűk lesz, azt visszatágítani reszelővel, na az már macera. (Legalábbis azzal a ragasztóval, amit én használtam, mert bár keményre szárad, de nem porózusra, picit rugalmas inkább, és úgy reszelődik, mint egy lágyabb műanyag mondjuk.) Vagy hogy a ragasztó gyártók baromira nem írják rá a termékre, hogy az milyen viszkozitású. (Mennyire sűrű/híg.) Ha nem átlátszó a tubus, lutri. De végül a történet siker lett, így sajnos nem adom el mégsem az okit, ne is jelentkezzen senki :)


Szóval le a kalappal az ICO előtt, profi, kedves, segítőkész cég, csak ajánlani tudom mindenkinek. Köszi mindent Bill! :)

Főbb okarína hangolások szerte a világban

Mindenféle okarínákat lehet vásárolni ma már, gyakran találkozhatunk ugye Alto C, SF, vagy mondjuk a Sol kifejezések egyikével-másikával, és könnyen lehet, hogy nem teljesen tiszták ezek mindenki számára: most akkor melyik elnevezés mit is jelent valójában? Megpróbálnám kicsit rendbe tenni ezt most a fejekben. Ez egy kicsit hosszabb írás lesz a megszokottnál, de azt hiszem (remélem), sokaknak segít majd átlátni az okarínák különböző hangolásait.

Az okarínákat is, mint a többi fúvós hangszert, leggyakrabban a hangolása alapján nevezik el. Ám a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A hangolási rendszerek közt bizony különbségek vannak, és ezek a szóban forgó okarínák származási helyeivel vannak leginkább összefüggésben. A különböző nemzetek ugyanis egyrészt eltérő zenei nyelvezetet használhatnak, másrészt más-más hangterjedelmű hangszereket készítenek sok esetben. Vegyük az egyik leggyakoribb hangolás elnevezést, s abból egy konkrét példát:

Soprano G (röviden: SG) – hangterjedelme: G5-C7

Ez esetben a Soprano előtag a hangtartomány általános elhelyezkedését jelöli a teljes zenei hangkészletben. Ez lehet Soprano, Alto, Tenor, Bass, Contrabass.
A „G” pedig a hangszer alaphangját (tonika). Az alaphang alatt azt a hangot értjük, mely akkor szólal meg, mikor a hangszer összes lyuka le van fogva, tehát ez a vele játszható legmélyebb hang. (A 11-12 lyukú transverse/sweet potato, illetve az újabb 7-8 lyukú pendant okarínáknál a pici segédlyukakat nem vesszük bele az alaphang értelmezésébe!) Legelterjedtebb, okarínáknál használt alaphangok: C, G, F, D Bb.
A G5-C7 azt jelenti, hogy ha leülsz egy zongora elé – amin manapság min. 7 oktávnyi billentyű fekszik előtted -, akkor az okarína hangterjedelme a zongora 5. oktávjának G hangjától a 7. oktáv C hangjáig terjed. Értelemszerűen az alaphangja/tonika (a fent leírt kitételt figyelembe véve): G5.

1. ábra – nagyításért kattints a képre!

A legtöbb országban ezt a fajta jelölést használják a készítők, kivéve az olaszokat, ők egy teljesen más szisztémát használnak. Az olasz hangolási rendszer pontosan egybevág az ő okarína-zenekar felépítésükkel. Azok ugyanis 7 főből állnak általában, és minden tagnak más hangolású a hangszere, s így heten lefedik a teljes okarínán elérhető hangkészletet. Az okarínák nevei, a zenészek zenekarban betöltött helyei szerint vannak elnevezve, úgy mint primasecondaterzaquartaquintasesta és settima. (Vagyis első, második, harmadik, …) A prima és a seconda ők a soprano-k, terza és quarta az alto-k, quinta és sesta a bass-ok, és a settima a contrabass.

Röviden így jelölik őket: 1a, 2a, 3a, 4a, 5a, 6a és 7a.

A páratlan számú okarínák általában az adott darab tonikájának megfelelő alaphangúak, míg a párosak ezeknél éppen egy tiszta kvinttel magasabbak, vagy egy tiszta kvarttal alacsonyabbak.

Tehát, ha 1a, 3a, 5a és 7a okarínák C alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a G alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a Bb alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a F alaphangúak.
Ha 1a, 3a, 5a és 7a D alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a A alaphangú.

Ezeket még a megfelelő szolmizációs hangok rövidítéseivel egészítik ki, és így jön ki a végleges elnevezés (lásd 1. ábra). Akit mélyebben érdekel az olasz rendszer témája, az itt olvashat róla bővebben (angolul).

Az 1. ábrán összeszedtem a legismertebb okarína készítők okarínáinak elnevezését, a hozzájuk tartozó hangtartományokkal. A hangtartomány oszlopban zárójelben jelöltem, hogy a segédlyukakkal hány hanggal lehet alámenni az alaphangnak. Valamint ha a szóban forgó okarína nem 12 lyukú, akkor attól függően, hogy hány lyukú, értelemszerűen a hangtartományok legfelső hangja is módosul. A lenti PDF-ben szemléltetném példakánt a Focalink, Noble és a velük azonos rendszert használó okarínák elhelyezkedését az ötvonalas kottás rendszerben (kinagyítható, letölthető):

 

Néhány összefüggés a hangolásokkal kapcsolatban:

  • Az okarína mérete fordítottan arányos a hangmagasságával – minél kisebb (a belső űrtartalma), annál magasabb hangolású.
  • Minél mélyebb a hangszer, annál nehezebb a felső hangjait tisztán megszólaltatni (a bólintó technikát kell alkalmazni).
  • Az okarína hangolásának pontossága csak abban az esetben igazán fontos, ha más, pontosan behangolt hangszerekkel (vagy előre felvett zenei alappal, karaoke alappal) szeretnénk együtt játszani. Ha csak szólóban játszanánk, akkor csak az a fontos, hogy a hangszer hangjai önmaga alaphangjához képest legyenek pontosan hangolva. Az, hogy az alaphang esetleg AC helyett valójában AC#, szólóban nem olyan érdekes.

Tajvani vagy japán lefogás – mi a különbség?

A 12 lyukú (és nagyobb) okarináknál két féle lefogási mód létezik, a készítő dönti el, hogy melyik mellett dönt. A különbség az egyik kiegészítő lyuk elhelyezésében van csupán. (A 2 kiegészítő lyuk ad lehetőséget az okarina alaphangjánál plusz 2 hanggal mélyebb hang megszólaltatására. Lásd: 12 lyukú fogástábla)

Tajvani kialakítás

Japán kialakítás

Míg a japán lefogásnál mindkét kiegészítő lyuk a jobb kézre esik (mutató és közép ujjra), addig a tajvani lefogásnál az egyik a bal mutató ujjra, a másik a jobb mutató ujjra. Sok embernek nehézséget okoz egyik után a másikra átállítani az agyát, bár szerintem nem ördöngösség. Én személy szerint a japánt preferálom, nekem valahogy az a kényelmesebb. (Ami pech kicsit, mert főleg Koreában és ugye Japánban használják ezt a kialakítást, ahol pedig drágábbak – igaz minőségibbek is – az okarinák, mint máshol…)

Fantasztikus rajztudásommal készítettem Nektek két szemléltető ábrát 12 lyukú tajvani és japán variációra. :)

Az öröm pillanatai: pár perccel a postás eltűnése után :)

Pakkot kapni mindig nagy öröm. Még ha az ember tudja is mi van benne. Akkor is. Jó érzés lesni a postaládát, hogy van-e értesítő, vagy a kaput, hogy jön-e már a kézbesítő.

Találtam nektek két kis videót ilyen pillanatokról :)

A két kis jóbarát közös pakk kicsomagolása:

Subakuryu:

A 2.-at én is elfogadnám :)

Nagyon olcsó műanyag tripla okarina az STL-től

STL plastic triple

Az STL ismét nagyot alkotott! Tripla okariával rukkolt elő, méghozzá műanyagból. Én ugyan jobban szeretem az agyagot, de jelenleg épp hónapok óta gyűjtök egy agyag triplára, mivel 300$-nál kezdődik. Nem úgy, mint ez! Ezt ugyanis cirka 70$-ért megvehetném (plusz szállítás persze)! Ennyiért agyagból egy jobb minőségű 12 lyukút kapunk csak általában.
Hangterjedelme: A4-A7. 4 színben kapható: lila, kék, sárga, magenta. Természetesen jár hozzá lefogási tábla és bugyelláris. :)

Megrendelhető itt: STL Ocarinas

És egy bemutató videó természetesen Ocarinadiva-tól: