2012. március hónap bejegyzései

Ne vegyél hangolót! Inkább töltsd le!

Ezt a bejegyzést nagyon régóta tervezem megírni, de mindig vártam, hogy hozzájussak egy iPhonehoz egy órára, hogy eggyel több platformon tudjam bemutatni, amit mutatnék. Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem akar összejönni, úgyhogy nem várok tovább, majd maximum abból lesz később külön bejegyzés. Vagy utólag összevonom. Vagy azt rátok bízom… :)

Bármilyen hangszer gyakorlásához majdhogynem elengedhetetlen eszköz egy jó hangoló. (Kivéve ha az embernek abszolút hallása van – ami valljuk be: nem túl gyakori.) Persze vannak olyan hangszerek, amik gyárilag be vannak hangolva, és azon később módosítani semmilyen módon nem lehet. De azt hiszem ilyenből nem túl sok van. Vannak hangszerek, amiket viszonylag gyakran hangolni kell (pl. gitár, ha jól tudom), vannak, amiket ritkábban (pl. zongora), és vannak, amiket sosem kell (dob?). Az után-hangolás igénye általában a hangszer valamely alkatrészének hőmérséklet és/vagy páratartalom miatti térfogat, vagy egyéb fizikai tulajdonságának megváltozása miatt szükséges. Meglazul a húr, megváltozik az anyag rezgése, stb. Vannak hangszerek, amiket valami állítgatással lehet ilyenkor utána állítani (pl. húr feszítése, vagy lazítása, bizonyos fuvoláknál a belső térfogatot lehet állítani, stb.) Illetve vannak olyan hangszerek, ahol ilyenre nincs lehetőség, ellenben lehet velük intonálni. Nos, az okarína is pontosan ilyen. És ezen tulajdonsága egyszerre előny is, és bizonyos értelemben (főleg a tanulás elején) hátrány is. Miért?

GStrings

Előny, mert az okarínák mivel kézzel készülnek, hangolásuk sajnos a legritkább esetben „tű” pontos. A készítésük során több ízben is változik a hangszer belső térfogata, kezdve a lyukak kifúrásával (ilyenkor ugye nő), majd a száradások, égetések során (mikor viszont csökken). Mindezek miatt rettentő nagy rutin, odafigyelés, precizitás, türelem és elhivatottság szükséges egy professzionális hangolású koncert okarína elkészítéséhez. (És egyébként emiatt van az, hogy egy profi okarína adott esetben 20-30-40 ezer forintba is kerülhet, szemben a pl. nálunk vásárokban fellelhető 1500 Ft-os bóvli okarínákkal. Persze, nyilván a kereslet szüli a kínálatot, kereslet pedig nálunk még egyelőre nem nagyon van sajnos, tehát abszolút nincs min csodálkozni. Igaz, külföldi kereslet lenne, de ebbe sokan nem mernek belevágni.) Mély tiszteletemet élvezi emiatt minden profi okarína készítő mester.
Kissé elkanyarodtam a tárgytól, de nem árt a fentiekkel is tisztában lenni. Tehát általában egy okarína adott lefogású hangjánál ±0.5-1 hanggal lehet módosítani a hangon (föl-le) a befúvás erősségével. Tehát mondjuk van egy G hangom, amit ha erősebben fújok, máris Ab/G# lesz, vagy ha gyengébben, Gb/F#. Ezzel a módszerrel tehát sok esetben ki lehet küszöbölni a hangszer kisebb hangolási hibáit. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ha túl sokat kell babrálni a skálával, hogy minden hang pontos legyen, nem lesz szép a játék, mert az egyik hang emiatt halkabb, a másik hangosabb, mert ugye a befúvás erősségével nem csak hangmagasság, de általában a hangerő is változik. Plusz rettentő nagy koncentrációt is igényel, ha össze-vissza kell a játék közben változtatni a befúvás erősségét.
Másik előny, hogy nagyon szépen meg lehet vele színesíteni a játékot, ha már van némi rutinunk a hangszerrel. Nem tudom más érti-e, ha azt mondom: nem lesz olyan szögletes a zene :)

Hátrány, mert akinek kezdetben még nem olyan jó a hallása (én is még sajnos ebbe a körbe tartozom), annak nem elég játék közben az ujjait figyelni, hogy az adott hang megszólaljon, még arra is figyelnie kell, hogy az adott hangot milyen erősen kell fújnia, hogy pontos legyen. Ez kezdetben nagyon nehéz lehet, főleg első hangszer esetén. De nem kell megijedni, csinálni kell, és a fejlődés jönni fog!

DaTuner

Jó tehát, ha az embernél van egy hangoló mikor gyakorol. Erre egy sima gitár hangoló is tökéletesen megfelel, de a franc meg akar mindenhova külön hangolót cipelni nemde? :) Szerencsére az okostelefonok korában már ez is megoldott probléma. Ajánlanék 2 Androidos hangoló programot, amit csak letölt az ember, nagyon nem is kell külön állítgatni semmit, az alapértelmezett beállításokkal általában már használható is. Az egyik, amit inkább használok, az a Tuner – gStrings, a másik pedig a Tuner – DaTuner. Mindkettőből van ingyenes, és fizetős (reklámmentes) változat is. És ugye a telefon többnyire mindig ott van az embernél – így a hangolónk is. A DaTuner annyival tud többet, hogy kiírja az adott hang zongorán való elhelyezkedését is, ami nekünk azért fontos, mert az okarínáknál legtöbbször úgy tüntetik fel a készítők a hangtartományát, hogy pl. az Alto C-k-é:  A4-F6. (lásd még: http://ocarinacatalog.com)

Oké, mondhatnátok, de Androidos telefonja, vagy iPhone-ja nincs ám mindenkinek (még :)). Na, nekik javaslom a böngészőből használható hangolót, amihez csak egy számítógép kell hangkártyával, feltelepített Java, és egy normálisabb mikrofon. (Minőségibb headset mikrofon is megteszi.) Ezek már csak kellenek, hogy legyenek minden tisztességes háztartásban nem? :D (Ó, hogyne, persze… a kocka fejem, az!)
Ilyenből is van több, én ezt szoktam ajánlani: The Seveth String Tuner. Alap, de amit kell, azt tudja.

iPhone-hoz sajnos nem tudtam nektek keresni kipróbált appot, viszont találtam kettőt, ami bár nem ingyenes (3.99$, 9.99$), de leírás alapján jónak tűnnek: Cleartune, GuitarToolkit. Vagy itt két ingyenes is, lehet, hogy ezek is jók: PitchPerfect, Gibson.

Érdemes tehát hangolót használni gyakorláshoz, főleg az elején, hogy lássuk, az egyes hangoknál valóban az szól-e, aminek a fogástábla (vagy a dal) szerint szólnia kéne. Mert ha nem, akkor játszani kell a befúvással, és ez bizony sok gyakorlást igényel! Hát hajrá!

„Stay tuned!” ;)

(Ha tetszett a bejegyzés, hasznosnak találtad a magad, esetleg más számára, oszd meg! Köszi! :))

A januári kis „fellépésem” legjobban sikerült darabja

Félévente adunk egy kis házikoncertet a srácokkal, akik járunk a Zene Mindenkié tanfolyam utógondozó gyakorlásaira (ami havonta egyszer van). Mindig ki szoktunk választani néhány dalt, és azt megpróbáljuk közösen megtanulni előadni majd ezeken a koncerteken. Illetve emellett általában még jópáran szoktunk készülni valami szóló, vagy duett/trió, stb. produkcióval, tehát amiben nincs benne az egész társaság.

Legutóbbi alkalommal az egyik ilyen dal egy hárfa – okarína duett lett volna részemről, amit nagyon imádok, de sajnos nincs egyelőre olyan, aki ezt hárfán lekísérte volna nekem, így végül zongorára ültettük át a kíséretet. (Ami egyébként nem baj, mert zongorára is simán szépen passzol a kíséret szerintem.)

A dalt egy kaliforniai fiatalember írta, név szerint Raúl D. V. Espinosa, aki Cris Galet (OcarinaDiva) kérte meg először, hogy nem játszaná-e el neki. Az ő videóján hallottam én is először, és miután beleszerettem a dalba, megkerestem Raúlt, hogy nem játszhatnám-e én is el. Szerencsére némi levelezgetés és egyeztetés után rábólintott dologra, aminek alább láthatjátok az eredményét:

Mikor feltöltöttem a Youtube-ra  a videót, eléggé izgultam, hogy tetszeni fog-e az interpretációnk Raúlnak, de szerencsére nagyon tetszett neki (ezt emailben is, kommentben is jelezte), úgyhogy ez külön öröm volt :)) (Pedig hiba, meg remegés ebben is akadt még bőven :))

Köszönet Kazó Csabának a kíséretért!